Szerdán délelőtt a kecskeméti Széchenyi Program Irodában rendezett sajtótájékoztatón számolt be Font Sándor parlamenti képviselő, a megyei fejlesztésekért felelős kinevezett kormánybiztos arról, hogy miként halad a 2014-20-as Európai Uniós pénzügyi időszaknak a pályázati rendszere. Az előző pénzügyi ciklus ideje alatt a hazai vállalkozók a forrás 17 százalékának a felhasználására kaptak lehetőséget, a jelenlegiben 60 százalék, azaz több ezer milliárd forint áll a rendelkezésükre. Az Európai Uniós fejlesztésekről szóló gazdasági híreink támogatója az Odisys
A hírekből már mindenki értesülhetett, hogy július 1-el, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, 19 megyére vonatkoztatva, 19 megyei biztost nevezett ki a fejlesztésekre és azok koordinálására. A kinevező határozat leszögezi, hogy a megye, megyei jogú városok és a megyei kormányhivatalt vezető intézmények vezetői által megvalósított beruházásokért leszünk felelősek, illetve ezeknek a koordinálását kell megtennünk - jelentette ki Font Sándor.
Továbbá beszámolt, hogy: "a múlt héten több órás megbeszélés kereten belül, Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét polgármesterével, a városban jelenleg folyó fejlesztésekről, azok ütemezéséről és lezárásáról tárgyaltunk és áttekintettük a várható elképzeléseket a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. Ugyanígy Kovács Ernő Bács-Kiskun megyei kormánymegbízottal, aki a megye összes hivataláért felelős. Áttekintettük a jelenleg futó és még előttünk álló pályázatokat. Igen kiterjedt beruházási rendszer folyik, többek között a kormányablakok folyamatos nyitása, amely a lakosok szolgáltató, ellátási szintjét nagyban javítja majd, ahogy a további hivatalokon történő beruházások is.
Továbbá Rideg László a Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a következő időszakban náluk is nagy projektek valósulnak meg. A területi Operatív Program keretében minden megye hamarosan kormányhatározatban vagy rendeletben megkapja, mekkora összeggel gazdálkodhat a fejlesztési területén. Ez Bács-Kiskun megyének várhatóan 63 milliárd forint lesz, ezzel kalkulálunk, az előterjesztés erről szól. Ennek kapcsán feladat, hogy a megyében található településekkel le kell egyeztetni, a 11 jogcímen található pályázati pénz hova kerülne az egyes településeken és ebben próbálják meg a 100 százalékos forráslekötést megvalósítani, úgy, hogy minden település találja meg a saját értelmes fejlesztési lehetőségét. A következő hetek feladata ez a folyamat.
Minden település megbízta a megyei közgyűlést, hogy a pályázattal kapcsolatos teendőket végezze el. A megyében folyó beruházások két szempontból mindenképp meg kell, hogy feleljenek az elvárásoknak: Egyik, hogy értelme legyen a beruházásnak, valamint, hogy ez találkozzon a lakosság elképzeléseivel is. Ezért minden beruházás a miniszterelnökségen, majd a megyékre lebontott központi biztosoknál összpontosul.
További feladatokat is kaptunk. Próbáljuk a megyében és a városokban zajló hétköznapi életet a fejlesztés területén közvetlen a miniszterelnökséggel is összekapcsolni. Elég sok konkrét megbízást kaptunk már a feladatok kapcsán.
Nagyon kedvező számunkra a jelentés, melyet a KPMG Intézet tett közzé az Európai Unióhoz utólag csatlakozott országok 2007-2013-as pályázati pénzeinek a lehívásáról, 2014. decemberi határidővel. Gyakorlatilag az utólag csatlakozott országok összessége ( Bulgária,Csehország, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország Románia, Szlovákia, Szlovénia) területén végezte ezt a többéves munkát, és azt vizsgálták mekkora a pénz lekötésének volumene decemberi időszakban, mekkora a túlvállalások nagyságrendje és kinek van egyáltalán esélye a bűvös 100 %-os lehívásra.
Az EU felajánlott minden országnak egy pályázati pénzforrást és az a kérdés hogy a különféle jogcímeken az adott ország ezt le tudja-e kötni. Úgy néz ki, hogy Magyarország többféle szempont alapján ( eddig lehívott pénz, szerződéssel már lekötött, a kifizetett és a várhatóan teljesülő ) a második helyezett lett, a fent említett országok közül. Egyedül Litvániában mértek magasabb százalékot a kifizetett pénzek nagyságában amelyek már eljutottak a pályázókhoz. Ez a szint 87 százalék, ami nagyon jó arány, tavalyi év végén ez 6500 milliárd forintot jelentett. ( 8700 milliárd forint az összesen lehívható pénzforrás.) Ebből látszik, hogy igen jó ütemmel a várható 100 százalékot el fogjuk érni. (Közlekedés, környezet és energetikai beruházásokkal nagyrészt.) 2013-14-től igen látványos Magyarországon az előrehaladás.
Ezt a 100 százalékos célt, mi már kinevezéskor kitűztük, azonban komoly strukturális változásra volt szükség – a miniszterelnökség vette át az önálló szerepet és az egyes minisztériumok kapták meg a hatósági irányító szerepet, így decentralizált elven működünk. Az elemzés is kiemeli, hogy párhuzam mutatható ki a pályázati pénzek lehívásának gyorsulása és a váltás között.
Eleve túlvállalásban gondolkoztunk, azaz a rendelkezésre álló forrásokat nem 100 százalékban, hanem 112 százalékban kötöttük le. Azzal, hogy mertük ezt vállalni, ebben az a lehetőség nyílt meg, hogy végül a 100 százalékos lehívást el fogjuk érni. ( A régió átlaga egyébként105 százalék. ) Visszalépések és uniós elvárások miatt a kieső lekötéseket nem fogják tudni pótolni újonnan belépőkkel.
Fontos, hogy a magyarországi összes beruházások 90 %-a az unióból jön. Ezért van egy olyan felelősségünk és feladatunk, hogy a korábban elkövetett hibákat ne ismételjük meg. 2014-20 –as forrásokat teljes egészében fel tudjuk használni majd. A közvetlen tevékenységet végző és munkahelyteremtő helyeket célozza meg az összes forrás mintegy 60 százaléka. Az előző ciklusban ez 17 százalék volt. A munkahelyteremtés állandó probléma az EU-ban ezért ezt az emelést fontosnak tartottuk.
Július 8-án szerdán a Hotel Kalocsában fórum lesz vállalkozóknak és mezőgazdászoknak, a 2014-20-as Uniós pályázati pénzforrásokra már meghirdetett és meghirdetésre váró pályázati lehetőségekről. Kiss Miklós Zsolt államtitkár a vidékfejlesztési és mezőgazdasági részt és Schultz Gábor és Bakos Tamás pedig a mezőgazdaságon és vidékfejlesztésen kívüli lehetőségeket mutatja be. A gazdasági operatív programokra rendszeres a túljelentkezés, ezért úgy gondoljuk, hogy a magyar vállalkozások ugrásra készen állnak, a jelenlegi fejlődő gazdaság igényeit egy bővülő kínálattal kielégíteni.
Örömmel hallottuk, hogy 2014-20-as pályázatokból tájékoztatás lesz. Mi várható az idén? A megyében mik azok a fejlesztések, ágazati orientációk, amikről lehet tudni?
A jövő héten a legfrissebb információk alapján tájékoztatunk erről mindenkit. Nem magunk miatt van késés, hiszen rendkívül kiélezett tárgyalásokat folytattunk az EU-val az országunk által javasolt elosztásról, miszerint a 60 százalék és a 40 százalékot mire osztjuk fel. Sajnálatosan a vidékfejlesztésnél még mindig nincs lezárva a tárgyalás, holott a terv teljesen ki van dolgozva, tulajdonképpen csak az EU zöld jelzését várják.
Kijelenthető-e egy céldátum?
Úgy tudom, hogy a brüsszeli igazgatóságok nyári szünete előtt ezt a tárgyalást le szeretnék zárni, tehát őszre meghirdetésre szeretnék hozni a pályázatokat.
Továbbá beszámolt, hogy: "a múlt héten több órás megbeszélés kereten belül, Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét polgármesterével, a városban jelenleg folyó fejlesztésekről, azok ütemezéséről és lezárásáról tárgyaltunk és áttekintettük a várható elképzeléseket a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan. Ugyanígy Kovács Ernő Bács-Kiskun megyei kormánymegbízottal, aki a megye összes hivataláért felelős. Áttekintettük a jelenleg futó és még előttünk álló pályázatokat. Igen kiterjedt beruházási rendszer folyik, többek között a kormányablakok folyamatos nyitása, amely a lakosok szolgáltató, ellátási szintjét nagyban javítja majd, ahogy a további hivatalokon történő beruházások is.
Továbbá Rideg László a Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a következő időszakban náluk is nagy projektek valósulnak meg. A területi Operatív Program keretében minden megye hamarosan kormányhatározatban vagy rendeletben megkapja, mekkora összeggel gazdálkodhat a fejlesztési területén. Ez Bács-Kiskun megyének várhatóan 63 milliárd forint lesz, ezzel kalkulálunk, az előterjesztés erről szól. Ennek kapcsán feladat, hogy a megyében található településekkel le kell egyeztetni, a 11 jogcímen található pályázati pénz hova kerülne az egyes településeken és ebben próbálják meg a 100 százalékos forráslekötést megvalósítani, úgy, hogy minden település találja meg a saját értelmes fejlesztési lehetőségét. A következő hetek feladata ez a folyamat.
Minden település megbízta a megyei közgyűlést, hogy a pályázattal kapcsolatos teendőket végezze el. A megyében folyó beruházások két szempontból mindenképp meg kell, hogy feleljenek az elvárásoknak: Egyik, hogy értelme legyen a beruházásnak, valamint, hogy ez találkozzon a lakosság elképzeléseivel is. Ezért minden beruházás a miniszterelnökségen, majd a megyékre lebontott központi biztosoknál összpontosul.
További feladatokat is kaptunk. Próbáljuk a megyében és a városokban zajló hétköznapi életet a fejlesztés területén közvetlen a miniszterelnökséggel is összekapcsolni. Elég sok konkrét megbízást kaptunk már a feladatok kapcsán.
Nagyon kedvező számunkra a jelentés, melyet a KPMG Intézet tett közzé az Európai Unióhoz utólag csatlakozott országok 2007-2013-as pályázati pénzeinek a lehívásáról, 2014. decemberi határidővel. Gyakorlatilag az utólag csatlakozott országok összessége ( Bulgária,Csehország, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország Románia, Szlovákia, Szlovénia) területén végezte ezt a többéves munkát, és azt vizsgálták mekkora a pénz lekötésének volumene decemberi időszakban, mekkora a túlvállalások nagyságrendje és kinek van egyáltalán esélye a bűvös 100 %-os lehívásra.
Az EU felajánlott minden országnak egy pályázati pénzforrást és az a kérdés hogy a különféle jogcímeken az adott ország ezt le tudja-e kötni. Úgy néz ki, hogy Magyarország többféle szempont alapján ( eddig lehívott pénz, szerződéssel már lekötött, a kifizetett és a várhatóan teljesülő ) a második helyezett lett, a fent említett országok közül. Egyedül Litvániában mértek magasabb százalékot a kifizetett pénzek nagyságában amelyek már eljutottak a pályázókhoz. Ez a szint 87 százalék, ami nagyon jó arány, tavalyi év végén ez 6500 milliárd forintot jelentett. ( 8700 milliárd forint az összesen lehívható pénzforrás.) Ebből látszik, hogy igen jó ütemmel a várható 100 százalékot el fogjuk érni. (Közlekedés, környezet és energetikai beruházásokkal nagyrészt.) 2013-14-től igen látványos Magyarországon az előrehaladás.
Ezt a 100 százalékos célt, mi már kinevezéskor kitűztük, azonban komoly strukturális változásra volt szükség – a miniszterelnökség vette át az önálló szerepet és az egyes minisztériumok kapták meg a hatósági irányító szerepet, így decentralizált elven működünk. Az elemzés is kiemeli, hogy párhuzam mutatható ki a pályázati pénzek lehívásának gyorsulása és a váltás között.
Eleve túlvállalásban gondolkoztunk, azaz a rendelkezésre álló forrásokat nem 100 százalékban, hanem 112 százalékban kötöttük le. Azzal, hogy mertük ezt vállalni, ebben az a lehetőség nyílt meg, hogy végül a 100 százalékos lehívást el fogjuk érni. ( A régió átlaga egyébként105 százalék. ) Visszalépések és uniós elvárások miatt a kieső lekötéseket nem fogják tudni pótolni újonnan belépőkkel.
Fontos, hogy a magyarországi összes beruházások 90 %-a az unióból jön. Ezért van egy olyan felelősségünk és feladatunk, hogy a korábban elkövetett hibákat ne ismételjük meg. 2014-20 –as forrásokat teljes egészében fel tudjuk használni majd. A közvetlen tevékenységet végző és munkahelyteremtő helyeket célozza meg az összes forrás mintegy 60 százaléka. Az előző ciklusban ez 17 százalék volt. A munkahelyteremtés állandó probléma az EU-ban ezért ezt az emelést fontosnak tartottuk.
Július 8-án szerdán a Hotel Kalocsában fórum lesz vállalkozóknak és mezőgazdászoknak, a 2014-20-as Uniós pályázati pénzforrásokra már meghirdetett és meghirdetésre váró pályázati lehetőségekről. Kiss Miklós Zsolt államtitkár a vidékfejlesztési és mezőgazdasági részt és Schultz Gábor és Bakos Tamás pedig a mezőgazdaságon és vidékfejlesztésen kívüli lehetőségeket mutatja be. A gazdasági operatív programokra rendszeres a túljelentkezés, ezért úgy gondoljuk, hogy a magyar vállalkozások ugrásra készen állnak, a jelenlegi fejlődő gazdaság igényeit egy bővülő kínálattal kielégíteni.
Örömmel hallottuk, hogy 2014-20-as pályázatokból tájékoztatás lesz. Mi várható az idén? A megyében mik azok a fejlesztések, ágazati orientációk, amikről lehet tudni?
A jövő héten a legfrissebb információk alapján tájékoztatunk erről mindenkit. Nem magunk miatt van késés, hiszen rendkívül kiélezett tárgyalásokat folytattunk az EU-val az országunk által javasolt elosztásról, miszerint a 60 százalék és a 40 százalékot mire osztjuk fel. Sajnálatosan a vidékfejlesztésnél még mindig nincs lezárva a tárgyalás, holott a terv teljesen ki van dolgozva, tulajdonképpen csak az EU zöld jelzését várják.
Kijelenthető-e egy céldátum?
Úgy tudom, hogy a brüsszeli igazgatóságok nyári szünete előtt ezt a tárgyalást le szeretnék zárni, tehát őszre meghirdetésre szeretnék hozni a pályázatokat.
Ajánló
Országos Hírek
A fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésében segíthet a lakosság
Megye
Tovább bővítik a megye kerékpárút-hlózatát
Megye
Szakmár - Megújult a községháza
Útépítés
KalocsahídépítésDuna Aszfalt Zrt.Paks
Kiderült, kinek a nevét viseli a Paks és Kalocsa között épülő Duna-híd
A fiatal építészmérnökök kezdeményezése által egy jelentős szerepet betöltő, de országos szinten kevésbé értékelt történelmi személyiség lett a névadó.
Aktuális
interjúPakspaksi atomerőműPaks II
Bánki Attila: Ebben a projektben minden izgalmas
Szenvedélyesen szereti a munkáját, az atomerőművi nagyberendezésekért szinte rajong Bánki Attila. Hatalmas élmény volt számára a Paks II. Atomerőmű első nagyberendezése, a zónaolvadék-csapda gyári átvétele. Most egyebek mellett ennek Paksra szállítását készítik elő. A Paks II. Zrt. programelem-felelősét már gyerekkorában magával ragadta az atomenergia világa.