Saját feldolgozóval évi 20 milliárd bevételt hozhatna az ipari máktermesztés Magyarországon
Megvannak a feltételek
ahhoz, hogy Magyarország újra nagyhatalommá váljon az ipari
máktermesztésben; saját feldolgozógyárral évi 20 milliárd forintos
bevételt is elkönyvelhetne a szektor, és a termesztés akár tízezer
háztatásban, konyhakertben jelenthetne kiegészítő jövedelmet - mondta az
MTI-nek Pallós József Péter, a Gyógynövény Kutató Intézet Kft.
ügyvezető igazgatója.
Megjegyezte, hogy az új feldolgozó megépítése
megközelítően 5 milliárd forintba kerülne, az intézet beruházó
partnereket keres, illetve kérelmet nyújtott be a hatósági
engedélyeztetésért. Az alkaloid gyártás ugyanis, mivel kábítószer
alapanyagról van szó, engedélyköteles, szigorú nemzetközi szabályok
korlátozzák e tevékenységet.
A hazai feldolgozás azt követően szűnt meg, hogy tiszavasvári
önkormányzat januárban közölte, hogy a városban működő Alkaloida
Vegyészeti Gyár - amelyet az indiai tulajdonban lévő ICN Magyarország
Zrt. működtet - megszüntette a mákból kinyert
gyógyszerhatóanyag-gyártást.
Pallós József Péter az MTI-nek
beszámolt arról, hogy magyar tudósok 15 éves munka eredményeként két
olyan új mákfajtát - Fortemo és a Bohémélet-2 - nemesítettek a
közelmúltban, amelyek tebain-tartalma jóval magasabb az eddig
termesztetteknél. A tebain a mák egyik hatóanyaga, a morfin-alkaloidnál
is keresettebb a gyógyszeriparban. A világpiacon évente 16 százalékkal
nő kereslete - mondta. Tebainból erős fájdalomcsillapítót állítanak elő.
Az
igazgató szerint, míg az itthon termesztett, magas morfintartalmú
mákgubó alkaloid nyersanyagként tonnánként legfeljebb 200 ezer forintért
adható el, gyógyszeralapanyagként feldolgozva már ötször magasabb árat,
több mint egymillió forintot fizetnének érte a világpiacon. Ehhez
azonban egyelőre hiányzik egy tebainos mákot feldolgozó hazai üzem -
jegyezte meg.
Pallós József Péter ismertette, hogy a visszaélések
megelőzésére az ENSZ csupán 9 országnak engedélyezi, megadott kvóták
szerint a mák ipari célú termesztését, feldolgozását, közöttük
Magyarországnak. Az országban 15 ezer hektár a kvóta szerinti
termőterület, ám az idén ennek legfeljebb a felén vetnek el mákot ipari
felhasználásra, ezen belül 200 hektáron a két új fajtát termesztik.
A megtermelt, becslések szerint 5 ezer tonnányi mákszalmát
feldolgozatlanul exportálják, amiből a bevétel legfeljebb egymillió
forint lehet - ismertette az igazgató.
Az ipari máktermesztésben
az ország néhány évtizede még nagyhatalom volt, jelenleg 600-700
családnak ad munkát. A rang visszaszerzéséhez jók a feltételek,
jövedelmező tevékenységről van szó - szögezte le a szakember.
Az
új nemesítésű fajták közül a Fortemo nagyüzemi körülmények között, a
Bohémélet-2 viszont kézimunka igénye miatt kiskertekben is termeszthető.
Ezért akár 10 ezer falusi háztatásban, konyhakertben jelenthet
kiegészítő elfoglaltságot - hívta fel rá a figyelmet Pallós József
Péter.
Megjegyezte, hogy termesztése nem igényel külön
szakértelmet, évi kétszeri kapálással is beéri és hektáronként
körülbelül 350 ezer forint biztos bevétellel lehet számolni, ami
hozzájárulhat a vidék népességmegtartó képességének növeléséhez is.