Hirdetés


Újjáéled a Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron
Fotók: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Újjáéled a Nagy-tó és az Árpád-kori falurekonstrukció Tiszaalpáron

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

2017.10.11. 08:42

Nagy területű, nyílt vízfelszín és egy költősziget várja a tavasszal visszaérkező madárcsapatokat a tiszaalpári Nagy-tónál. Mindez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-fejlesztési munkálatainak eredménye, melyet 358 millió Ft-ból, KEHOP pályázat keretében hajtott végre a területen.

Hirdetés

 

Sajtótájékoztatón számolt be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Nagy-tó revitalizációs fejlesztési munkálatai befejezéséről Tiszaalpáron, 2017. október 10-én. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere. A helyszín a felújított Árpád-kori falurekonstrukció volt, melyet ez alkalommal nyitottak meg újra a látogatók előtt.

 

Madárparadicsom a Nagy-tónál

A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. Évente több száz pár madárnak (nagykócsag, vörösgém, bakcsó, kanalas gém) ad otthont. Ide járnak táplálkozni a környéken költő rétisasok. A tó fontos szerepet tölt be a vonulási időszakban is, mint táplálkozó- és pihenőhely.

A Nagy-tó egykor összeköttetésben volt a szomszédos Tiszaalpári Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna feliszapolódott, így a szabályozott vízáteresztés nem volt megoldható. Még a jó vízellátású években is többször a kiszáradás fenyegette, vize gyakran túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt neve ellenére inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint nagy tó.

„Az élőhely-fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egy méteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is” – számolt be Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

A mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak majd a költéshez.

„A projekt részeként felújítottuk a tavat és a holtágat összekötő csatornát, illetve a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel megoldottuk a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbánya tavat több száz gumiabroncstól szabadítottuk meg, valamint egy csatornával és áteresszel kapcsolatot teremtettünk közte és a Nagy-tó között, ahol nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak” – ismertette Ugró Sándor.

A földmunkák 2016. szeptemberben kezdődtek a területen a Békés Drén Kft. kivitelezésében. A fővállalkozó befejezte a munkáját, a nemzeti parknak már csak egy feladata maradt tavaszra, egy fotósles megépítése.

„Vizes élőhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetőségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén” című KEHOP 4.1.0 projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

 

 

Újra látogatható az Árpád-kori falurekonstrukció

Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától bizonyítottan lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának az állapota az évek során nagyon leromlott, szükségessé vált a felújítása és a terület újrarendezése.

Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

A felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, külső kemence, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút, gabonatároló vermek.

A felújítás során nem csak ezek épültek újjá, de csoportos foglalkozások számára kültéri bútorzattal (padok, asztalok, esővédő tető) is kiegészítették, melyek interaktív bemutatókat is lehetővé tesznek.

Egyes objektumok kialakításába, a tájékoztató táblák információs anyagának összeállításába a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereit is bevonta a nemzeti park.

A sajtótájékoztatón Tiszaalpár Önkormányzata és a nemzetipark-igazgatóság együttműködési megállapodást írt alá a skanzen közös üzemeltetéséről, amely mától ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt.

A bemutatóhely nyitva tartásának időtartama: április 1-jétől október 31-ig hétfőtől vasárnapig 9.00 és 16.30 óra között. November 1-jétől március 31-ig a bemutatóhely zárva tart, azonban Tiszaalpár Önkormányzata előre bejelentkezett csoportok és helyben jelentkező látogatói igény esetén biztosítja a látványosság megtekinthetőségét.

Az skanzen és a tőle karnyújtásnyira található bronzkori földvár együttesének meglátogatásával időutazást tehetünk a múltba, miközben a várdomb tetejéről a Duna-Tisza köze egyik legszebb panorámája, az Alpári-rét tárul a szemünk elé.

 

Galéria

tiszaalpári Nagy-tóKiskunsági Nemzeti Park IgazgatóságTiszaalpárÁrpád-kori falurekonstrukció

Hirdetés