Rideg László – Bács-Kiskunban 1700 projekt vár megvalósításra

A Fidesz-KDNP milyen szisztéma alapján indított jelölteket a megyei közgyűlésbe?

Jelöltjeink képviselik a megye összes járását, s a végzettségek tekintetében igen sokszínű a csapatunk.

Miután 2010-től napjainkra a megyei önkormányzatok költségvetése a századára csökkent, milyennek látja a testület jövőjét?

Nem a költségvetés nagysága, hanem a lehetőségek kihasználása jelenti a lényeget. Rajtunk is  múlik, hogy milyen lesz a megye jövője, fejlődése. Miután Bács-Kiskun megye, Kecskemét  kivételével zömmel vidéki területnek számít, ezért a  legfontosabb a vidékfejlesztés mikéntje. A jövőben sem a megyeháza fogja megmondani, hogy a megye egyes szegleteiben mit kellene csinálni ahhoz, hogy az ott élők jól érezzék magukat, hanem összegyűjtöttük azokat az igényeket, azokat a projekt ötleteket, összesen 1700 darabot (!), ami megmutatja, hogy helyben mit terveznek a következő években az emberek.

Elmondhatom, hogy Bács-Kiskun megyében készültünk időszakra, így már több mint egy éve minden járási központban felvettünk egy-egy szakembert, akik a polgármesterekkel és a vállalkozókkal konzultálva gyűjtötték össze az adatokat, hogy a járás és a benne lévő települések mit szeretnének elérni. Ezen kívül közel 100 fórumot tartottunk, ahol ismertettük a lehetőségeket, átbeszéltük az ötleteket.

Ha Önt megválasztják megyei elnöknek, akkor ebből az 1700 tervezetből eldönti, hogy mi életképes, és mi nem?

Nyilvánvalóan nem. Ezt az anyagot szakemberek hozták össze, s igen sokszor egyeztették az érintettekkel, hogy például ne akarjanak egymáshoz közel  eső térségekben húsz- harminc savanyúságkészítő üzemet létrehozni, vagy két járási határnál fekvő szomszédos településeken két  azonos tevékenységű vállalkozás azonos irányban akar fejlődni és nem tudtak egymás terveiről… tehát ez egy tervezet, amit még sok konzultációnak kell követnie, hogy a lehető legjobb és logikus fejlesztések kapjanak pénzügyi támogatást.

Lesz elegendő forrás, hiszen korábban egy nap alatt fogytak ki a keretek?

Állítom, hogy lesz, hiszen az eddigi gazdaságfejlesztési forrásoknál négyszer több pénzt fog kapni a gazdaság, s ezen belül is a mikro, kis és közepes vállalkozások. Az élelmiszeripar fejlesztésére háromszor annyi összeg áll rendelkezésre, mint az előző ciklusban. A kérdés inkább az, hogy lesz-e elég megvalósítandó ötlet, terv.

Mindenkinek majd Kecskemétre kell szaladgálni?

Nem, mert a tervek szerint minden járásközpontban lesz egy iroda, ahová a pályázók be tudnak menni és ott megkapják azt a segítséget, amire szükségük van. Az is egy változás lesz a jövőben, hogy a pályázatok utókezelése miatt már nem Szegedre, hanem Kecskemétre kell  jönni. Továbbá fontos megjegyezni, hogy sokkal egyszerűbb lesz egy pályázat megírása is, így nem túlzás azt mondani, hogy akinek értelmes ötlete van, az kapni fog hozzá forrást.

Az elmúlt években igen komoly kis pályázatíró maffia alakult ki, eddig úgy volt, hogy a Széchenyi programirodák 50 millióig megírják a pályázatokat és az állami tendereket teljesen, de a minap már 1-2 millió eurós határról is szó esett a hírekben, ami nagyon komoly ellépés az 50 milliós szintről.

Igen volt egy időszak, amikor a pályázat beadása, gondozása  elvitte a pályázati pénzek  8 százalékát, ami országos szinten százmilliárdos nagyságú összeggé nőtt - ez most a töredékére fog csökkenni. A terveink szerint ezek a járási irodák a Széchenyi Programirodával közös irodák lesznek. Megjegyzem, hogy várhatóan alapjaiban változik meg a pályáztatás rendje is.

Mi lesz a szerepe a megyei önkormányzatnak?

A tervek szerint a megyei önkormányzat dönt mintegy 60 milliárd forint Bács-Kiskun megyén belüli felhasználásáról. Ezen túl a megyebeli pályázókat segítjük az országos pályázati pénzek megszerzésében is. Egyfajta támaszt nyújtunk, ahová vállalkozók és az  önkormányzatok fordulhatnak. Ez újfajta szolgáltatói tevékenység lesz számunkra.   

Továbbá el fog látni a megye olyan feladatokat, mint közös jégeső-elhárító rendszer kiépítése Bács-Kiskun megye teljes területére, vagy mint a megye legjobb borainak kiválasztása, népszerűsítése. A testvérmegyék közül kiemelkedően jó az együttműködésünk például a Vajdasággal vagy Hargita megyével.

A megyén belül segítjük, támogatjuk  a nemzetiségek kulturális tevékenységeit,s  tervezzük megyei turisztikai szervezet létrehozását.

Bányai Gábor 2006-ban a turisztikai fejlesztést tűzte az elnöki zászlajára, ami sajnos sok babért nem hozott az egyre reménytelenebb helyzetben lévő tematikus témapark kapcsán, milyen feladat ellátására készül a megyei önkormányzat a turizmus terén?

Be kell látni, hogy a sok kicsi, egyedi turisztikai fejlesztés még nem indítja el a turisták tömegét.  Ehhez sem egy vállalkozás, sem egy város nem elég nagy, hogy átfogó komplex tervet készítsen, ehhez a megyei méret az, ahol már komolyan beszélhetünk turisztikai koncepcióról. A megyében működik két komoly turisztikai szervezet Baján és Kalocsán, de többre van szükség, s 2015-ben meg kívánjuk alakítani az őket összefogó megyei  turisztikai szervezetet is.

11 járása van Bács-Kiskunnak, 24 képviselő fog helyet kapni a megyei közgyűlésben, az idei két választás alapján a Fidesz-KDNP ez alkalommal is hozni fogja az idei eredményeit, akkor minden járásra lesz legalább egy képviselője, akik koordinálhatják a forrásokat. Nem lesz belőlük járási kiskirály?

Biztosan nem. Mind a 24 megyei közgyűlési tag egyik feladata az lesz, hogy ők, mint akik a legközelebb laknak a környezetükben élő vállalkozókhoz,  hozzák be az ötleteket, hozzák be a projekteket. Vagyis  egy összekötő kapocsnak gondolom őket, s majd amikor a –terveim szerint a megye különböző településein sorra kerülő  - megyegyűlések lesznek, akkor mindenki egy képviselőként szavaz a különböző projektek és ügyek fölött. Dönteni mindig a testület fog.