Jelentősen megnőtt a megyei kormánymegbízott hatásköre

A délelőtti találkozó elején került ismertetésre az elmúlt évtizedek legjelentősebb államigazgatási változásának is ítélhető folyamat második lépése, amely az egész országban egyszerre zajlott le. Kovács Ernő elmondta, hogy a rendszer átalakításának a célja, hogy a korábbinál gyorsabb és olcsóbb legyen az államigazgatás Bács-Kiskunban.
Közismert, hogy 2011-ben, amikor létrejöttek a megyei kormányhivatalok az államigazgatásnak a szakigazgatási szervei terén működő anomáliák felszámolását kezdte el a kormány. Akkor annyi érdemi változás történt, hogy a megyében lévő szervezetek költségvetését a kormányhivatalhoz rendelték, miközben a szervezetek szakmai felügyeletét továbbra is a minisztériumok látták el.

 2015. április 01-től az államigazgatási reformnak a második lépéseként immár megszüntették az önálló szakigazgatási szerveket és a megyei kormányhivatali rendszer átszervezésével a jövőben összesen 11 főosztály alá szervezve zajlik az államigazgatási tevékenység Bács-Kiskunban.

...új megyei tanács forrás nélkül

Van annak alapja, hogy a rendszerváltás előtti megyei tanácsi rendszerrel állítják párhuzamba a mára kialakult megyei kormányhivatali rendszert, hiszen április 01-től például a korábbi szakigazgatási szervezetek felügyelete is a megyei kormánymegbízott hatáskörébe került, aki gyakorlatilag a minisztériumoktól kap utasításokat, amelyeket végrehajtat és jelentést tesz róla. Bár már ez az alá-fölé rendeltség miatt sincs „de ja vu” hangulat a korábbi megyeházán, ami viszont markánsan megkülönbözteti a megyei tanácsi és a kormányhivatali rendszert az a beszedett források feletti önállóság. Hiszen amíg a megyei tanácsok elnökei egyfajta kiskirályként osztottak-fosztottak a megyében, addig a kormányhivatal által beszedett források a megfelelő szakminisztériumokhoz kerülnek, amelyektől visszaérkező megyei működés egyelőre bő lére engedettnek nem nevezhető.



Kovács Ernő elmondta, hogy például problémát okoz a csoportvezetői státusz megszűnése, ugyanis például Solton a ma még okmányirodaként működő hivatalban nincs lehetőség vezető kinevezésére, természetesen ezen a kormányablakká válás szervezetileg is rendelkezni fog.

A kormánymegbízott elmondta továbbá, hogy a megyéknél hagyott megtakarítások segítségével a korábbi osztályvezetőknek un. referensi státuszt tudott felajánlani, ami ugyan nem éri el a korábbi vezetői bérek mértékét, de jellemzi a hivatal szándékát, hogy fontos a kollégáik munkája. A bérek kapcsán elhangzott, hogy a korábbi szakigazgatási rendszerben lévő bérezési anomáliákat is rendezte az átalakítás, így a jövőben a kormányhivatal képes lesz értékelni a többet és jobban dolgozó kollégáit.