Halra magyar, Torkos Pénteken Kiskunhalason

Például a süllő filét vagy a pisztrángot, rafináltan körítve, nem beszélve a haltöpörtyűkről, pontypatkókról és a különféle halászlevekről. A kedvező nosztalgiaárak talán segítenek növelni az amúgy elég alacsony hazai halfogyasztást, és többeket arra késztetnek, hogy gyakrabban rendeljenek, vásároljanak halféléket.

Amint Herczeg Nóra ügyvezető elmondta, céljuk, hogy a Torkos Pénteken és Csütörtökön kívül Torkos Szerdával is magukhoz csábítsák a környéken élőket, bár több száz kilométerről is érkeznek hozzájuk törzsvendégek. Az étlapon helyi specialitásokat is találunk, ezek közül különösen izgalmas az ecetes-hagymás savanyú máj, amely egy pörköltalapon érkezik az asztalra. A csárda ma már nemcsak vendéglői – és motel - szerepet tölt be, hanem különféle programokat, gyerekfoglalkozásokat is szerveznek itt, és gyakran adnak helyet lakodalmaknak, vállalati rendezvényeknek.

A XIX. század közepén Kollmann István tulajdonos a vendéglő mellé létrehozott egy nyári étkezőt és tánchelyiséget, valamint kádfürdőt, amelyekbe üstben melegítették a Sóstó gyógyvizét, kialakítva egy másfélszáz évvel ezelőtti wellness központot. Sajnos 1949-ben a város akkori vezetése a szállodát, a fürdőket, és a kiszolgáló épületeket lebontatta, de a csárda lebontását a műemlék-felügyelet megakadályozta. Később állami tulajdonba került az klasszicista épület, amely 1985-ben országosan védett műemlék lett. Sóstó Fürdő Idegenforgalmi Kft üzemelteti a csárdát és a motelt.