Munkacsoport alakult Bács-Kiskunban a felzárkóztatás segítésére

A hatályos Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Program fontos célként jelöli meg a társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítását. 

Bács-Kiskun megyében – összehasonlítva az ország többi megyéjével – a települések intézményekkel való ellátottsága kedvező, ugyanakkor az intézmények kapacitása, infrastrukturális és szakmai színvonala eltérő fejlesztési és finanszírozási lehetőségeik következményeképpen egyenetlen. Az intézményi funkciók fejlesztése során enyhíteni kell az egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételeket az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális területeken.

A jelen projekt az egyenlőtlen intézményi feltételek és szolgáltatáshiányok felkutatásával, valamint az érintett szervezetek együttműködései által felszámolható szolgáltatáshiányokkal ez az egyenetlenség mérsékelhető.

 

A hátrányos helyzetű célcsoportot érintően a Önkormányzat jelenleg folyamatban lévő projektje a TOP-5.1.1-15-BK1-2016-00001 kódszámú, Együttműködés a megyei foglalkoztatás javítása elnevezésű program, melynek keretein belül kifejezetten munkahelyek teremtésének ösztönzése, valamint a célcsoport számára szakképzést valósít meg. Ennek értelmében a jelen projekt jól lehatárolható, azonban kiegészíti a foglalkoztatás ösztönzést megvalósító projektet.

 

Bács-Kiskun megyében a népszámlálás adatai szerint a lakosság 6,3 %-a vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A megye legnagyobb számú kisebbsége a cigányság, amit a német (a megye lakosságának 1,8 %-a), a horvát (0,6 %), a szlovák (0,4 %) és a román (0,3 %) nemzetiség követ. A megye déli (határmenti) és délnyugati (dunamenti) területei a német és délszláv (horvát, szerb) nemzetiségek által tradicionálisan lakott térségek. A németek lélekszámuk szerint Bácsalmáson és Baján élnek a legtöbben, de egyes kisebb településeken magas a lakosságarányuk (Hajós 47 %, Császártöltés 43 %, Nemesnádudvar 42 %). A horvátok aránya Dusnokon, Hercegszántón, Bátyán és Csikérián is meghaladja a lakosság egytizedét. A lényegesen kisebb lélekszámban élő szlovákok Dunaegyházán (37 %), Kiskőrösön (7,8 %) és Miskén (4,3 %) élnek.

A nemzetiségek, kisebbségek lélekszámára vonatkozó adatok, köztük az országos népszámlálások adatai, az „önbevalláson”alapuló regisztráció miatt torzításokat tartalmaznak. Ez a megállapítás igaz minden nemzeti kisebbségre, de fokozottan jellemző az etnikai kisebbségek, különösen a cigányság esetében, ami az előítéletek jelenléte, a társadalmi megítélés, és az ezzel is összefüggő ún. „negatív identitás” következménye.

 

Az adatok alapján a cigányság jelenléte a megye településeinek több mint felében jellemző, létszámarányuk néhány településen haladja meg a népesség 5-10 %-át. Arányuk a városokban Jánoshalmán, Kecelen, Kiskunhalason és Solton 5 % feletti volt, Kiskunmajsán a lakosság 6,5 %-át alkották. A községek közül – népességszámhoz viszonyítva – a legtöbb cigány Uszódon él (8,5 %).

 

A kisebbségek demográfiai szerkezete többnyire érdemben eltér az átlagtól, a cigányság esetében lényegesen fiatalosabb, az egyéb nemzetiségűeknél, pedig erősen elöregedő korstruktúra jellemző. A tartós munkanélküliség és az egyre súlyosbodó szociális problémák eredményeként az elmúlt években a szegregáció erősödése figyelhető meg Bács-Kiskun megye településein is. A telep, vagy telepszerű lakóövezeti elkülönülés és a súlyosbodó közbiztonsági problémák egyre több településen okoznak mindennapi problémákat.

 

Kapcsolódó TOP-os fejlesztések:

• szociális (14+3 db) és egészségügyi (22 + 16 db) alapellátások fejlesztése
• leromlott városi rehabilitáció (4 db)
• társadalmi együttműködést szolgáló komplex programok (5 db)

 

Bács-Kiskun megye jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településtípusa a tanya, mely az országon belül e térségben a legelterjedtebb. Hazánk 280 tanyás településéből 62 Bács-Kiskun megyében található, mely adat a térség vidéki jellegét tovább erősíti. A megye lakásállományának kommunális ellátottsága és komfortossági mutatói a legtöbb tekintetben elmaradnak az országos átlagtól. Ez elsősorban a külterületi lakások jelentős számával magyarázható. A tanyák többsége 50 évnél régebben épült, és évtizedekig csak korlátozott lehetőség nyílt a korszerűsítésükre. Mivel nem tudták követni a kor követelményeit, mára minden tekintetben elavulttá váltak. A legtöbb tanya számára nincs mód a vezetékes ivóvíz-, szennyvíz és gázhálózathoz történő csatlakozásra. A korszerű közműpótló berendezések költségesek, elterjedésük lassú.

 

A népszámlálási adatok szerint a megye lakosságának több mint 12 %-a külterületen él. A megye öt kistérségében haladja meg a külterületeken élők aránya a 10 %-ot, és a megyében 9 olyan települést találhatunk, ahol többen éltek külterületen, mint belterületen.

 

A 36.419 tanya közül 12.670 található kedvezményezett járásban, 5.938 komplex programokkal fejlesztendő járásokban, valamint 79 a fejlesztendő járásokban. A kedvezményezett járásokban lévő tanyák 35%-a, a komplex programokkal fejlesztendő járások tanyáinak pedig 30%-a lakott.

 

Kapcsolódó megyei fejlesztések:

• ivóvízminőség vizsgálatok
• vidéki népesség megtartását ösztönző EFOP programok (Vidéki Arcok, Kiskertem, MesélŐ stb.)

 

Csak a kiemelt célcsoportokat tekintve is elmondható, hogy a program a megye lakosságának 15-20 %-t, azaz sokakat érint. A feladat pedig komplex, a demográfiai, oktatási, munkaerőpiaci kérdésektől az alapszolgáltatásokig. Ezért a kezelése is csak komplex módon, együtt gondolkozva és közösen cselekedve valósítható meg.

 

A pályázat alapvető célja a megyei szintű koordinációs és konzultációs rendszer kialakítása, a már működő, az esélyteremtő környezet kialakítását célzó, szakterületekhez kapcsolódó együttműködések, hálózatok munkájának összehangolása, ezáltal a települési önkormányzatok segítése esélyteremtési intézkedések kialakításában és megvalósításában. A megyében megvalósuló fejlesztési programokban a felzárkózási szempontok hatékonyabbá tétele, azok összehangolása.

A Fórum feladatai: A Megyei Felzárkózási Fórum egy új együttműködés.

• A Fórum fejlesztési irányokat javasol, ajánlásokat fogalmaz meg a helyi önkormányzatok felé a különféle esélyteremtő és felzárkózási intézkedések terveinek kidolgozásához, különös tekintettel a szolgáltatáshiányok feltérképezésére.
• A Fórum létrehozza a Megyei Esélyteremtő Paktumot, amely a Szolgáltatási Út Térképen alapuló együttműködések gyűjteménye, melyek a helyi szereplőknél rendelkezésre álló eszközök, szolgáltatások, intézmények stb. felhasználásával megoldásokat nyújtanak a települési szinten jelentkező hiányok ellátására.