A legidősebb fiún keresztül fordul Kecskemét ellen az Agrikon birodalom?

Van akinek tetszik és van akinek nem, hogy a Fidesz-KDNP kormány tagjai rendre „elmennek a falig”.  Az mindenesetre bizonyosan állítható, hogy a 2010-es „görög” viszonyokhoz képest Magyarország pénzügyi stabilitása rendkívüli mértékben megnőtt. Ezen belül Kecskemétnek sem kell panaszkodnia, hiszen vélhetően a „lestári” idők óta a város és vele a szűk térsége, fennállásának a legjelentősebb fejlődési időszakát éli. Így rendkívül érdekes, hogy a privatizáció során vezető szerephez jutó Hugyecz család miért fordul Kecskemét ellen, hiszen egyelőre úgy tűnik, mintha az új Kecskeméti Egyetem ügyét próbálnák megfúrni.

 

Az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott Kecskemét

A rendszerváltás előtt óriási előnyre tett szert a város azzal, hogy az M5-ös autópálya végtére is elérte Kecskemétet. Döntően erre az előnyre alapozva  Merász József a város rendszerváltás utáni, majdnem első polgármestere (ez első pár hét után lemondott), a közgazdász szemléletének köszönhetően számos német vállalatot tudott ide csábítani. (Ha Merász 1994-ben nem fogadta volna el a Hilti ajánlatát, ma bizonyos, hogy Szita Károly szintű polituikusa lenne az országnak - szerk.). 1991-ben viszont általa elindult Kecskemét egy máig tartó gazdasági fejlődési pályán, aminek következtében az elmúlt évtizedekben legalább harmadával megnőtt a város lakosságának a létszáma is.

A kilencvenes évektől a városba települt családok és a városba települt, döntően német vállalatok által hozott új szemlélet felborította Kecskemét vezetését ellátó családok hatalmi működését, amit a szocializmus egyébként is alaposan megtépázott a második világháború óta. Persze a kecskemétieknek egyébként is volt elszámolni valójuk önmagukkal, például a zsidó kitelepítések kapcsán is, a rendszerváltás előtti évtizedekben.

Mégis az „ős” kecskemétiek a rendszerváltás után akkor veszítették el teljes mértékben először a város feletti hatalmukat, amikor a Szécsi Gábor vezette városvezetésen belüli konfliktusok oda vezettek, hogy végtére is baloldali jogászok vették át a város valódi vezetését 2004-ben. Ezt követően az  2006-os önkormányzati választás alkalmával, „végtére is” részben visszaszerezték a korábbi családok a város feletti irányítást. Azért részben, mert a nem kecskeméti Zombor Gáborról sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy érdemben befolyásolható lenne, azt biztosan nem.

Zombor Gábor polgármester a város reneszánszának kikiáltott „lestári” eredményeit 
sokszorosan meghaladó eredményt ért el nem egészen 6-8 év alatt. Bizonyosan nem túlzás 
azt állítani, hogy Kecskemét 2006- és 2014 között annyit fejlődött, mint előtte száz év alatt.

A város korábbi fejlődéséhez képest (hiszen a szocializmus idején is egyfajta szigetet képezett Kecskemét az országban) a Zombori, kifejezetten gazdasági fejlődés, teljesen széttrancsírozta azokat a tradicionális családokra épülő városi szövetet, ami a korábbi évszázadokban kialakult. Jól mutatja, hogy 2014-re a kaotikus hatalmi szövetű városban, az „ős” kecskemétiek minden erejüket beleadva – egyébként a városban élők kívánságára - elő tudták állítani városvezetőként Szemereyné Pataki Klaudiát, aki a Fidesz-Kdnp politikájától ugyan teljesen idegenül, viszont az „ős” kecskemétiek teljes támogatásával a háta mögött elnyerhette a város vezetői tisztségét. Természetesen Szemereyné jelölésére csak azért – és kifejezetten azért – kerülhetett sor, mivel Matolcsy György (egy ős kecskeméti) a kormányfő „jobbkeze” így akarta. Matolcsy György akaratával szemben a Fidesz-ben 2014-ben nem létezett olyan erő, ami ennek a megváltoztatását el tudta volna érni.

 

Mi történik Kecskeméten 2014-óta?

Egyszerűen összefoglalva ki lehet azt jelenteni, hogy a Zombori fejlődési dinamikára építve Matolcsy György egy a Zombor Gábor fejlesztési léptékét is meghaladó koncepciót fogadtatott el. Mint ahogyan a 2014-es választások óta egyre több nyilatkozatból kiolvasható, Kecskemét térségét egy Közép-Magyarországi régióközponti szintre kívánja a kormányzat fejleszteni. Ennek máris számos, a város fejlődési álmát messze túlhaladó beruházás mennyiség megvalósítása és bejelentése a bizonyítéka, amely terveket egyféleképpen megkoronáz, hogy Kecskeméten önálló egyetemet alapítanak.

Bár ez a hihetetlennek tűnő fejlődési koncepció abból a szempontból rendkívül jó, hogy Kecskemét pár évtized múlva az ország hetedik városából bizonyosan az első öt legjelentősebb városává léphet elő.  Abból a szempontból viszont kritizálható, hogy ezt a folyamatban lévő fejlődést a város nem a saját gazdaságának a fejlődésével párhuzamosan, hanem kormányzati és EU-s forrásból valósítják meg. Ugyanis ez a fejlesztés tovább roncsolja a város egyébként is gyenge minőségűvé vált hatalmi szövetét.

 

Valamit, valamiért...

Minden fejlődés kritizálható.  Például azzal, hogy a Knorr-Bremse fejlesztési részlegéről, Palkovics László először a Kecskeméti Főiskola igazgatóhelyettesi, majd mára az ország oktatási államtitkári székébe került, és őt a Kecskeméti Főiskola vezetésében a szintúgy a Knorr-Bremse fejlesztési részlegéről érkező Ailer Piroska váltotta, felvethet bizonyos kérdéseket.  Ugyanis döntően kettőjük nevéhez köthető Magyarországon a duális képzési rendszer bevezetése a felsőoktatásban, ami jelenleg kifejezetten a Magyarországra települt német vállalatok munkaerőigényét képes elsősorban kiszolgálni.(!) Mégis vélhetően nincs olyan józan gondolkodású ember ma Kecskeméten, aki a város társadalmi kapcsolatainak a békéjének az oltárán feláldozná azokat az ambiciózus fejlesztéseket, ami 2006-óta még divatosabbá tették a térséget.

Mégis úgy tűnik, hogy a kilencvenes években lezajló privatizációnak köszönhetően nagyon jelentős gazdasági szerephez jutó Hugyecz Pál idősebb fia, Hugyecz Zoltán, aki már 2014-ben is a város polgármesteri székét próbálta elnyerni, nyilatkozataival végtére is a város fejlődésével szemben foglal állást.

Ami riasztó, hogy Hugyecznek a Kecskeméten zajló rendkívül bonyolult és átfogó fejlesztési folyamatait alapjaiban kritizáló nyilatkozatit, kis számban ugyan, de támogatják azok a városiak, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak részt venni, részt vállalni Kecskemét fejlődésében. Így fennál a veszélye annak, hogy egyfajta Turáni átokként Hugyeczék képesek lesznek ártani annak a hihetetlenül nehezen sikerre vihető folyamatnak, ami minden kétséget kizáróan a térség érdekében áll.

Persze ha Hugyecz Zoltánnak az eddigi legjelentősebb közéleti tevékenysége után nem csupán egy tönkrement röplabdasport lenne, akkor talán még hihető lenne, hogy ő jobban tudná fejleszteni a várost, mint a jelenlegi vezetők. De Hugyecz Zoltán eddigi tevékenysége nem járt felhőtlen sikerrel. Ráadásul a Hugyecz család közismerten határozott belső szabályai terén sem tűnik túl nagy sikernek, hogy a hétmilliárdos éves forgalmat produkáló Agrikon KAM Kft éléről is távozott 2008-ban. Így talán túlzás lehet azt állítani, hogy az egész Hugyecz család gondolkodik másként Kecskemét fejlődéséről, lehet, hogy csupán a bizonyítani akaró Zoltán akarja bebizonyítani, hogy ő a lassan 80 éves apját is túlszárnyaló sikert képes elérni.

 

A Gorter röplabdának vége Kecskeméten és a cég is komoly kihívásokkal küzd, így egyelőre a kibicelés tűnik jó üzletnek?

A kormányzat tagjainak az „elmennek a falig” jellegű törekvésével szemben a jogrendszerünk mindennapos erőpróbái valójában a demokrácia mindennapos próbája Magyarországon. Hugyecz Zoltán legutóbb a HVG on-line kiadását is érdeklő módon tett nyilatkozata, (amit a saját blogjában tesz közzé időként) arra épít, miszerint a 12 milliárdos tőkével alapított, a Kecskeméti Egyetem létrehozását magára vállaló, az elhíresül MNB-s alapítványok tulajdonát képező céget kritizálja.

Pedig a folyamat egyértelmű: A kormányzat érettnek tartja a kecskeméti térséget arra, hogy egy saját egyetemet hozzon létre. Miután ezt minden jelenlegi egyetemi város vezetése egy jelentős konkurenciának fogja fel, így nagyon jelentős támadásnak van kitéve a kecskeméti kezdeményezés. A Magyar Nemzeti Bank úgy próbált ezek elől a jogos, vagy jogtalan támadások elől kitérni, hogy azt mondta, hogy az alapítványai számára átadott forrásokat  már nem tekinti közpénznek. Mint a héten az alkotmánybíróságig jutó támadás alapján az ország jogászdoktorai megállapították, a MNB minden pénze közpénznek tekintendő.

Vélhetően ez nem kérdéses egyébként sem senki előtt, viszont ennek a döntésnek a következtében a Kecskeméti Egyetem ügye egy a tervezhetőnél is jóval izzadságosabb fejezetéhez érkezik.  Amely újabb nehézségen politikai célból kecskemétiként örömtáncot járni, minimum Kecskemét ellenes lépés. Jogilag pontos, de a város és a térség érdekével ellentétes.

Bár Szemereyné Pataki Klaudia polgármesteri ténykedése már eddig is számos esetben felháborította a városban élőket, mégis az egyetem létrehozatala lehet a polgármesteri ciklus megítélésének az alapja. Így Hugyecz jól látja, hogy az egyetem ügye az ami politikai szempontból Szemereyné „Achilles pontja”, de azért jó lenne, ha az Agrikon birodalom gyermeke állást foglalna, hogy ő a jövőben Kecskemét érdekében, vagy Kecskemét ellenére kíván-e politizálni!

Oltyán József

(Kép: hugyeczzoltan.hu)