Lechner Ödön kiállítás nyílik Kecskeméten

Öt épületre koncentrál a Lechner Ödön munkásságából Nagy találkozás címmel holnap nyíló kecskeméti kiállítás, amely az építész zseni öt világörökségi épületét helyezi a központba, köztük a kecskeméti városházát. A tárlat nagyobb panorámát ad a hazai építészetre gyakorolt hatásáról is, kiemelten Lajta Béla munkásságának arról a szakaszáról, amikor a Zsolnay kerámiákat alkalmazta épületein. A tárlat – amely Zugló önkormányzatának anyagi támogatásával valósult meg, és amelyet Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyit majd meg – fővédnöke Szemereyné Pataki Klaudia polgármester.


Ő azért is vállalta el a feladatot, hogy felhívja a figyelmet a pusztuló épület állapotára. A kiállítást szakmai konferencia követi, amely Lechner Ödönt és a szecesszió témakörét járja körül. Millisits Máté művészettörténész, a kiállítás szervezője lapunknak arról beszélt, hogy Lechner géniusza szinte egyedülálló a magyar építészet történetében, s kiemelkedő tehetségét nagyon hamar világszerte elismerték. „Tiszteletére a kilencvenes évek derekán Japánban rendeztek kiállítást. Jelenleg öt épülete került fel világörökség-várományos listára, ami annyit jelent, hogy nemzetközi szinten már elfogadták, hogy ezek világörökségi státusra érdemesek, a végső döntés azonban még nem született meg.

A mostani emlékezés célja, hogy szélesebb körben is megismerjék Lechner életművét, valamint hogy felhívjuk a figyelmet a szóban forgó öt épület állapotára. Jelenleg a Hold utcai Postatakarékpénztár épülete és a kőbányai Szent Lászó-templom az elmúlt évek rekonstrukciói miatt megfelelő állapotúnak mondható, a legnagyobb felújítást az Iparművészeti Múzeum és a kecskeméti városháza követeli.

 Utóbbi épület 1895-re készült el, az építész tetőcserépként a Zsolnay-gyár pikkelyszerű polikróm kerámiadíszeit alkalmazta. Az épületen kiemelt szerepet kaptak a vakolatba helyezett kerámiadíszek, amelyeket ettől fogva Lechner Ödön rendszeresen használt épületein. Szintén világörökségi védettségre vár figyelemre méltó műve, a kőbányai Szent László-plébániatemplom, mely az 1890-es években épült. A templom Lechner által készített első tervváltozata új felfogást jelentett a kor szakrális építészetében, mind a bizáncias stílusválasztással, mind az építőanyagok megválasztásával. Lechner legemblematikusabb mun­kájának tartják az Iparművészeti Múzeum épületét, amelynek tervezésére és kivitelezésére a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1890-ben hirdetett pályázatot.

A tizenkét pályamű közül az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula Keletre magyar című munkája nyerte el. Az Iparművészeti Múzeum építése csak 1893-ban kezdődött el, s a megrendelő minisztérium 1895-ben hozzájárult, hogy a homlokzat a vakolatnál költségesebb, Zsolnay-féle pirogránit borítást kapjon. Keleties, cikkelyes kupola fedi, amelynek a csúcsán sárga színű Zsolnay kerámiából mintázott lanternát helyeztek el. Mint ismert, állapota miatt a lanternát 2011-ben el kellett távolítani az épület tetejéről, s a kupola ezen része most a múzeum udvarában van kiállítva.

A kecskeméti tárlat kiemelt épülete még a zuglói, Stefánia úton található Földtani Intézet. A megbízást a Versenyezve haladunk jeligével benyújtott pályatervével Lechner Ödön nyerte el. Az épület 1899-re készült el. A homlokzaton vakolatba ágyazott kerámiadíszek láthatók, míg a tetőt teljes egészében Zsolnay-gyártmányú anyagok fedik. A tetőzeten elhelyezett kerá­miák az építész és a gyár kreatív együttműködését dicsérik. A Hold utcai Postatakarékpénztár intézményét Magyarországon 1885-ben hozták létre kis keresetű emberek megtakarított pénzének összegyűjtésére.

A nagy formai gazdagságot felmutató kerámiadíszek szimbolikája többféle értelmezésre ad lehetőséget. A tető középén ívesen felmagasodó, sátorszerű torony például utalhat Attila hun uralkodó vagy a honfoglaló magyar vezérek sátrára is. Mint azt Millisits Máté kifejtette, Lechner egyedisége abban érhető tetten, hogy képes volt elvonatkoztatni kora jellemző stílusától, a historizmustól, és a népi elemek keresésével, fantáziájának szabadon bocsátásával egyedi stílust tudott teremteni.

 „Lechner a magyar eredettörténetben indus gyökereket vélelmezett, így motívumainak egy része az indiai formavilágot eleveníti fel. Épületeinek külső megjelenése általában utal arra, amit a belső hordoz” - magyarázta. A kecskeméti tárlat érdekessége, hogy az épületekről korábban leemelt tárgyakból is kiállítanak néhányat a szervezők.

Forrás: magyarhirlap.hu