Először tartottak megyegyűlést Baján

Az első kihelyezett Közgyűlés napirendi pontjai voltak:
- A Megyei Önkormányzat költségvetése- A megyei rendőrfőkapitány tájékoztatója a Bács kiskun megyei migrációs helyzetről- Áttekintették a Megyei Önkormányzat Értéktárbizottságának utolsó időszakos tevékenységét és a jövőjét. 
Az Értéktárbizottságban a megye legfontosabb értékeit összefogják, Baja ebben is az élen jár, nagyon jó a kezdeményezés. A megye települései közül körülbelül egy tucatnyi alakította meg a helyi értéktárbizottságát és szedte össze a településén fellelhető értékeket. A terv az, hogy ezeket felterjesszék az országos értéktárba. Bajáról többek közt a Városháza és a halászlé is szerepel az értéktárban.Van egy együttműködési megállapodás a megyei nemzetiségi önkormányzatokkal, így Veránka sziget sorsával kapcsolatban, nem kizárt, hogy Baja és a megye együtt oldja meg ezt a feladatot.
"A jelenlegi megyei feladatok közül a legfontosabb az átalakulás után, hogy a területfejlesztési feladatokat a legkomolyabban lássuk el. A következő fejlesztési ciklusban megyei irányítással a különböző települések  milyen szerepet vállalnak és milyen forrásokat érhetnek el. Az intézményeink fejlesztése, az energetikai beruházások elérhetőségének a lehetősége és a kezdeményezés az ipari területek fejlesztések tekintetében." - mondta Rideg László a Megyei Közgyűlés elnöke. 
"A területfejlesztést illetően letisztult, hogy kerekítve 63 milliárd forintnyi összeg áll a megyei önkormányzat rendelkezésére ahhoz, hogy a megyehatáron belül szétossza- pályázati úton természetesen. Ez azt jelenti, hogy ez a pénz biztosan a megyén belül hasznosul. A Közgyűlésnek arról kell döntenie ahogy az értékelésnél milyen saját szempontot vesz figyelembe, ami kapcsán van lehetőség eltérni a többi megyétől. Tehát az országosan meghatározott szempontokon túl vannak egyéni szempontok is. A területi kiegyenlítődést szolgálja egy pontrendszer ami alapján ezeket meg lehet határozni." - fogalmazta meg a jelenlegi helyzetet Fercsák Róbert, Baja polgármestere. 
Felmerült Veránka kérdése és hányatott sorsa. Küzd Baja városa a Veránka sziget és az azt működtető szervezet feletti diszponálási jogért?



Nemrég egy szavazással a második legjobb üdülőszigetté nyilvánították, így nem értek egyet azzal, hogy hányatott a sorsa. A küzdelem nem a megfelelő kifejezés úgy gondolom. Nem titok, hogy a veránkai objektum a rendszerváltás után kvázi dácsaként építették és használták. Baja ingerenciáját mindig is érintette ez a terület. Az egyik gazdasági kitörési pontot a turisztika területén látjuk, és a bajai képbe remekül illeszkedne a veránkai lehetőség. Azt gondolom, hogy a megye is hasonlóan gondolkodik és folyamatos az együttműködés. 
Nem tulajdonba kerül egyik közgyűlés vagy önkormányzat sem, hanem vagyonhasznosítás vagy vagyonkezelés a megfelelő lehetőség amit az állam esetleg átad. Erről mindkét önkormányzat kap tájékoztatást, a kapott kérdésekre válaszolunk. Nem tudjuk rajtunk kívül másoknak is felkínálják e a vagyonhasznosítást. Bárhogy is alakul ez a történet, első kézben vagy a megye vagy Baja városa kapja meg a vagyonhasznosítás jogát - válaszolta Fercsák Róbert.



A cél, hogy hasznosan működjön tovább a veránkai objektum. Keressük a módot és a célt, hogy mi módon lehetne használni. nem mindegy, hogy egyfajta tömegesítés vagy exkluzív voltának a megerősítése. Nem mindegy merre indulunk el. Annak idején ez egy pályázati finanszírozású objektumként jött létre, ennek figyelembe vételével, dolgozunk azon, hogy ez jól működjön és tervezhető szinten éljen a Veránka szigeten - mondta kérdésünkre Rideg László..



A megyei közgyűlés első (!) kihelyezett bajai tanácskozásáról a hivatal a következő beszámolót küldte:

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. február 27-én Baján tartotta ez évi első ülését. Rideg László elnök ígéretéhez híven nem a megyeszékhelyre, hanem a megye második legnagyobb városába hívta össze a grémiumot. A 24 tagú testület többek között az alábbiakat tárgyalta meg.

 

Elfogadta az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv, azaz az önkormányzati hivatal 2015. évi költségvetési rendeletét. Az önkrmányzat 2015. évi  költségvetését 429.788 ezer forintban állapította meg.

 

A 2015. évre vonatkozóan hat ülésre, valamint az ünnepi közgyűlésre fogadott el a Közgyűlés javaslatot. A tervezet összeállítása során elsősorban az önkormányzati, a területfejlesztési és államháztartási törvény megyei önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései kerültek figyelembe vételre.

 

A Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság beszámolt a 2014. második félévi tevékenységéről. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény alapján a Bizottság feladata a megyei értéktárba történő felvételre vonatkozó javaslatok elbírálása, a települési értéktárak adatainak nyilvántartásba vétele, javaslattétel és adatszolgáltatás volt. A 2014. évben érkezett javaslatok száma összesen 163 volt, ebből összesen 60 nemzeti értéket vett fel a Bizottság a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba, mint például a Kecskeméti barackpálinkát vagy a kiskunfélegyházi Hattyúházat. A Bizottság a Szeremlei Települési Értéktár, a Kiskunfélegyházi Értéktár, a Mélykúti Települési Értéktár, a Csátaljai Települési Értéktár, a Dunavecsei Települési Értéktár, a Kunszállási Települési Értéktár, a Bajai Települési Értéktár, a Helvéciai Települési Értéktár és a Lajosmizsei Települési Értéktár adatait vette nyilvántartásba. A Bizottság javaslatainak figyelembe vételével készült el 2014 augusztusában a „Nemzeti értékek Bács-Kiskun megyében” című, 35 megyei értéket bemutató kiadvány magyar, angol és német nyelven. A Földművelésügyi Minisztérium támogatást nyújtott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat részére a megyei értéktárral kapcsolatos tevékenységhez a 2015. évre. A megyei önkormányzat vállalta – többek között azt is -, hogy újabb kiadványban mutatja be a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvett nemzeti értékeket. A szerződésben foglalt határidők alapján azok az értékek kerülhetnek bele a kiadványba, amelyek 2015 májusáig felvételre kerülnek a megyei értéktárba. A Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben is írt ki HUNGARIKUM pályázatot, amely alapján a települési önkormányzatok is pályázhattak a helyi értékekkel kapcsolatos tevékenységekre. Várható, hogy élénkül a települések érdeklődése a helyi értékek iránt, és további települési értéktár létrehozására kerül sor.

 

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálatra kerültek.

 

A képviselők döntöttek a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszerről is. Az Integrált Területi Program (ITP) a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá. Az ITP-én belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert (TKR). A TKR olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. A kiválasztási szempontok egy résztét a megyei önkormányzat határozta meg. A közgyűlés következő kritériumokat fogadta el:

·         Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz.

·         Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez.

·         Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez.

·         Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez.

·         Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához.

 

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 100 százalékos tulajdonú nonprofit cége tájékoztatatást adott az „Egészséges Bács-Kiskunért” című pályázat beadásáról. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. konzorciumvezetőként nyújtotta pályázatát az alábbi partnerekkel együttműködésben:

Jánoshalmi Egészségügyi KözpontMagyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (Dél-Alföldi Régió)Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete (Kecskemét)Jánoshalmi Kistérségi TársulásPelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (Jánoshalma)Egészséges Baja Városért KözalapítványBácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft.

A projekt keretében megvalósulhat az egészségiparhoz kapcsolódó képzési programok kialakítása, egészségi állapot felmérése, monitorozása, egyéni és közösségi egészségfejlesztési tervek kidolgozása, képzések szervezése, tanácsadás, fejlesztő foglalkozások, életmóddal összefüggő betegségek és szövődményeik megelőzése, egészségfejlesztési és szemléletformáló programok, kiemelten az egészséges életmódot, valamint életmódváltást támogató programok lebonyolítása. A projekt a megye teljes területét lefedi, és célcsoportja elsősorban az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények tanulói és felnőttképzésben részt vevők, a regisztrált munkanélküliek, a családok, a helyi közösségek, a helyi társadalom, továbbá a civil és más nonprofit, illetve forprofit szervezetek, valamint közintézmények alkalmazottai.

 

A Közgyűlés kifejezte azon szándékát, hogy a Veránka-szigeti ingatlanok és ingóságok vagyonkezelői jogának átvételéről Rideg László, közgyűlési elnök tárgyalásokat folytasson az illetékes szervezetekkel.

 

A két testületi ülés közötti ügyekről szóló tájékoztatásból kiderül az is, hogy a megyei önkormányzat a terület- és vidékfejlesztési feladatok mellett kiemelt figyelmet szentel nemzetiségi politikájának, és számos testvérmegyei kapcsolatot ápol. Bács-Kiskun megye nemzetközi kapcsolatainak lényeges eleme az a körülmény, hogy a térség több nemzeti kisebbségnek ad otthont, és határainkon túl is jelentős számú magyar kisebbség él.  A megyében élő nemzetiségek és a határon túli magyarság múltjának, jelenének, nemzeti identitásuk fenntartásának alapvető kérdése az anyanyelv megőrzése és a hagyományok ápolása. Ennek érdekében az önkormányzat aktívan részt vett az elkövetkezendő időszak határon átnyúló pályázati programjainak tervezésében.