Kiemelten fontos a betegbiztonság növelése, és ez az állami szervek, a szakemberek és a betegek együttműködésével teremthető meg - hangsúlyozta több előadó egy keddi konferencián Budapesten.
Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem betegbiztonsági tanszéki csoportjának vezetője és Lám Judit, a - konferenciát szervező - Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese közös felvezetőjükben elmondták: az egészségügyi ellátásban természetesen mindenki arra törekszik, hogy minél ritkábban okozzanak károsodást a betegnek. Az ellátás következményeként azonban előfordulhatnak úgynevezett nem kívánatos események, amelyek egészségkárosodást vagy életminőség-romlást eredményeznek. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint ilyen nem kívánatos események a leggazdagabb országokban minden tizedik beteget érintenek, világszerte pedig a tíz leggyakoribb halálok vagy fogyatékossághoz vezető ok között tartják számon ezeket - ismertették.
Kitértek arra is, hogy bizonyos módszerekkel a nem kívánatos események akár fele-kétharmada is megelőzhető. A legegyszerűbb módszer a betegek aktívabb bevonása az ellátásba, ami akár tizenöt százalékkal csökkentheti a betegkárosodások előfordulását. A legfrissebb kutatások szerint az OECD tagállamaiban a kórházi költségvetés tizenöt százalékát teszik ki a nem kívánatos eseményekből fakadó pluszkiadások, így a károsodások csökkentésére irányuló intézkedések és befektetések jelentős anyagi megtakarítást eredményezhetnek - emelték ki.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt, hogy a betegbiztonság garantálása annál nehezebb, minél bonyolultabb beavatkozásokat végeznek, hiszen egy kis hibának is súlyos következményei lehetnek. A betegbiztonság növelése érdekében optimalizálni kell a betegutakat, a szakembereket fel kell készíteni a kríziskezelésre is, a mindenkor érvényes irányelveket protokollokba kell önteni, és nagy volumenű ellátócentrumokat kell létrehozni, mert kutatások szerint ez csökkenti a szövődmények kialakulását - sorolta.
Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, a konferencia fővédnöke nem tudott részt venni a rendezvényen. Az eseményen felolvasott levelében arról írt, hogy a betegbiztonsági kockázatok csökkentése kiemelt feladat valamennyi országban, így Magyarországon is, ehhez pedig olyan működési környezetre van szükség, amely megvédi a betegeket, de meghatározó a szerepe maguknak a betegeknek és látogatóiknak is. Kiemelte: a legnagyobb problémát a kórházi fertőzések jelentik, de következetes infekciókontroll-gyakorlat segítségével ezeknek akár harminc-ötven százaléka is megelőzhető. A kormánynak is célja a fertőzések mérséklése, ennek érdekében pedig komoly szakmai munka zajlik évek óta - tette hozzá.
Surján Orsolya országos tisztifőorvos-helyettes azt hangoztatta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szeretne partnere lenni a kormánynak, az egyetemeknek és a kórházaknak a betegbiztonság növelése érdekében. Kifejezte meggyőződését, hogy a betegbiztonsághoz szükség van jogszabályi keretekre, ugyanakkor egyénre és intézményre szabottan kell szabályozni a folyamatokat, amelyeket a dolgozóknak magukévá kell tenniük, emellett pedig együttműködő páciensekre is szükség van a siker érdekében.
Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke ismertette, milyen nehézségek akadályozzák a betegbiztonság megteremtését: a kórházak rossz állapota, a klimatizálás hiánya, az eszközhiány, az elöregedett vagy nem jó minőségű műszerek, a nem megfelelően képzett személyzet és a szakemberhiány. Kiemelte: a realitásból kell kiindulni; a kórházszövetség szerint "szükséges, elégséges és minőségi" ellátóhelyeket kell létrehozni, a struktúrát és a finanszírozást át kell alakítani, innovatív megoldásokra van szükség, valamint növelni kell a betegek és hozzátartozók tudatosságát.
Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója azt hangoztatta, hogy a digitális megoldások növelik az ellátás biztonságát, és már most rengeteg lehetőség áll rendelkezésre, csak jobban ki kellene használni őket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben még hatalmas technológiai robbanás várható, a betegbiztonság kiberbiztonsági kérdéssé válik, így mérlegelni kell majd a kockázati tényezőket is.
A sárospataki Weinberg 30. születésnapján a vállalat magyar voltát, családias jellegét, versenyképességét, valamint az ügyvezetője példaértékű szellemiségét emelte ki sikerfaktorként az építésügyi miniszter.
Napokkal ezelőtt érkezett hír az első paksi óriásszerkezet, az olvadékcsapda elkészültéről, most pedig már el is rajtolt a következő, a reaktortartály kivitelezése.