Becsődölhetnek gyógyfürdőink az új EU-direktíva miatt!

Már több cikkben is elemeztük, milyen új egészségügyi szabályozásokat vezettek be fél évvel ezelőtt összeurópai szinten:

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy egyelőre sem a befelé, sem a kifelé irányuló egészségturizmusra nem volt hatással az új rendelkezés. Erről Dr. Kincses Gyula beszélt előadásában a II. Orvosi Wellness Konferencián.

Az természetesen a páciens érdekeivel is egybevág, ha egy gyógykezelés külföldön nagyobb eséllyel vezet a gyógyulásához. Ám mivel az új EU-s alapelv csak bizonyos feltételekkel vehető igénybe, ezek úgy tűnik jelenleg teljesen ellehetetlenítik az új jogszabályt, mégpedig mindkét irányban. Jelenleg fából vaskarikának, az EU-s bürokraták játékának tűnik az alanyi jogon járó ellátás, hiszen a gyakorlatban nemigen formálhatunk jogot rá. Ennek eredménye, hogy a bevezetése óta eltelt fél évben szinte semmiféle mozgást nem eredményezett a határon átnyúló betegellátásban.

Az egészségbiztosítók elsősorban abban láthatnak üzletet, ha ügyfeleik másutt jobb, és főleg olcsóbb ellátásban részesülhetnek. Ám ellentétben az amerikai gyakorlattal - ahol a magánbiztosítók a nagyságrendekkel olcsóbb kezelések miatt előszeretettel küldik egyes távol-keleti országokba a GSI biztosítással rendelkező ügyfeleiket - Európában ez egyelőre nem működik.

Ennek ellenére a hazai egészségügy arra számít, hogy a német biztosítók felől gyógyfürdőinkben megjelenhetnek az első fecskék, akik nem saját zsebből, hanem egészségpénztáruk által megfinanszírozva veszik igénybe a balneoterápiát. Furcsa mód ezeknek a vendégeknek a fürdők nem örülnének, hiszen a szolgáltatásokat nekik is ugyanazon a nyomott TB-s áron kellene számlázniuk, mint a hazai beutaltaknak. Tudni kell, hogy a gyógyfürdők már a jelenlegi helyzetet is tarthatatlannak látják, úgy vélik, a TB-s betegek csak deficitet termelnek.

Felvetődött, hogy amennyiben külföldi beutaltak árasztják el gyógyfürdőinket, a fürdők csak a szolgáltatás térbeli-időbeli korlátozásával, vagyis kiskapukkal válaszolhatnának a kihívásra. Ha egy fürdő például csak üzemidejének felében látná el a TB alapon beutalt vendégeit, az várólisták kialakulásához vezetne, melyhez a messziről érkezettek valószínűleg nehezebben tudnának igazodni. Dr. Németh István, a Fürdőszövetség tiszteletbeli elnöke a trükközést elhibázott válasznak, a fürdők rossz reklámjának tartaná.

A kongresszus prominens résztvevői - akik között fürdővezetők, szállodai marketing szakemberek is megtalálhatóak voltak - ezután egyöntetűen a hazai jogalkotók válaszát sürgették a veszélyessé vált helyzetre. Mert abban is közmegegyezés alakult ki a szakmai fórumon, hogy hosszú távon a német és más külföldi biztosítók biztosan lecsapnak majd az új EU-s jogszabály által megteremtett lehetőségre, mely gyógyvizeink, gyógyfürdőink olcsó igénybevételét jelenti. Így sajnos ma nem lehetőségként, sokkal inkább veszélyként tekinthetünk az új EU-s törvényre.

Hradszki Róbert, Termálfürdő.net szerkesztő