A monetáris politika jelentősen megváltozott az utóbbi fél évben

A meghirdetett növekedési és hitelprogram annak a felismerése alapján lett összeállítva, hogy a jelenlegi világgazdasági és hazai környezet lehetőséget adott arra, hogy a MNB az elsődleges célján túl más célokat is figyelembe vegyen – fogalmazott az MNB igazgatója a Kiskunfélegyházi Gazdaságfejlesztő Egyesület rendezvényén. Gerendás János hangsúlyozta: a reálgazdaság támogatása nem csak magyar jelenség. A pénzügyi szakember szerint fontos, hogy limitált mérete legyen a programnak, valamint célzottan kell nyújtani a hiteleket.
   
A program két pillére közül az elsőben az eredetileg tervezett 250 milliárd forint helyett 425 milliárd forintot  hirdettek meg a fokozott banki érdeklődés miatt. A tervek szerint a MNB által nulla százalékos hitelt maximum 2,5 százalékos hitelmutatóval adhatják tovább a közvetítő bankok. Nagyon fontosnak nevezte a bankszakember azt, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jussanak, mert 2008 óta a hitelállományuk 25 százalékkal csökkent. A második pillért arra dolgozták ki, hogy a devizahiteleket forint alapúakkal váltsák ki. A tervezett 250 milliárd forinttal szemben 325 milliárd forintra emelték fel a rendelkezésre álló összeget. Gerendás János hozzátette: a kkv-k hitelállományának több minta a fele devizában van, ami különösen a hazai piacra termelő vállalkozásoknak okoz nagy nehézséget.
   
Darabos Tamás, az Eximbank vezérigazgató-helyettese előadásában emlékeztetett arra, hogy a bank 2012-ben visszakerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, és a magyar exportőröket segíti abban, hogy a külpiacon sikerrel vegyék fel a versenyt. A helyi ipartestület székházát zsúfolásig megtöltő vállalkozóknak elmondta: az Eximbank és az MNB nem „konkurál” egymással, miután ők euró- és dollárhitelek biztosításával foglalkoznak. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Bács-Kiskun megye vállalkozói számára kirajzolódó gazdasági lehetőségről beszélt. Ennek alapját véleménye szerint a „Szerbia és Magyarország közötti történelmi megbékélés reménye” teremtheti meg.
   
Ez a megye jövőjét a fejlesztések és a beruházások területén pozitívan fogja befolyásolni – fogalmazott a Nemzeti Fórum politikusa. Lezsák Sándor hangsúlyozta: korábban szinte egész Bács-Kiskun megye vállalkozásai részesedtek a határon átnyúló együttműködés eredményeiből, amely a jövőben ismét kiteljesedhet.