Bár sok szó esik róla, hogy Kecskeméten nő a lakosságszám, hogy dinamikusan fejlődik a gazdaság, hogy a város szinte minden része fejlődésbe kezdett, de alig találunk a hírekben konkrét magyarázatot az ipari és városépítési fejlesztésekre. Mintha minden csak úgy történne Kecskeméten, miközben kicsit alaposabban szemügyre vételezve bizony sok esetben értelmes koncepciókra, szorgos hangyamunka áll a híres-neves kecskeméti fejlődés mögött.
Kisvárosok-nagyvárosa lett Kecskemét
Jó tíz évvel ezelőtt kezdődött el a Kecskeméti Önkormányzat részéről a „részönkormányzati” szervezkedés fellendítése, aminek a következtében a városi testületet alkotó képviselők vezetésével aktív részönkormányzati munka kezdődött. Ez egyrészt tehermentesítette a város egyéb jelentős fejlesztéseit megtervező és irányító önkormányzatot és egyben lehetővé tette a főként választási körzetekre osztódott városrészek problémáinak és lehetőségeinek a tárgyilagosabb feltárását és megtervezését.
Egy jó példa: Kadafalva-Szarkás-Úrihegy és Felsőcsalános
Ennek a kecskeméti kisvárosnak, aminek a központja a híres kecskeméti városfejlesztőről, Kada Elekről elnevezett Kadafalván helyezkedik el, mára 23 tagú részönkormányzata van, ami rendszeresen ülésezik és az elvégzett feladatiról folyamatosan beszámolók születnek, terveikről pedig szintúgy folyamatosan egyeztetnek.
Mára sokan keresik a kecskeméti siker magyarázatát. Sokan a rendszerváltás után szinte 20 évig a városig tartó M5-ös autópályában látják a siker kulcsát, sokan a kecskemétiek mindent felülmúló kreativitásában, sokan pedig abban, hogy a kiművelt városiak az elmúlt évtizedekben, mintha magukhoz ragadták volna a jövőbelátás képességét és mindennapi fáradalmaik ellenére talán a környezetüknél is sokkal bátrabban hittek volna magukba, a képességeikben.
Kadafalván minden megvan, ami az egész várost jellemzi, hiszen feladva a falusias hangulatú kertvárosi szerepüket már a rendszerváltás utáni években az egyébként is aktív fémiparuk sikere alapján bátran nyitottak új ipari parkot, ahová hamarosan meg is érkeztek az első igazán jelentős beruházók. Így aki ma Kadafalvára érkezik, hirtelen nem is tudja, hogy egy dinamikus kisvárosba, vagy egy nagyváros kertvárosába érkezett. Hiszen a jelentős területű ipari park és egy komoly szálloda mellett elhaladva érkezhetünk meg abba a hangulatos kertvárosba, ami a nyolcvanas évek óta gombamódjára növekszik.
Természetesen az elmúlt évtizedek városvezetési szemléletének megfelelőn ez a növekedés hol gyorsabb, hol lassabb ütemű volt, viszont az kétségbevonhatatlan, hogy a növekedés folyamatos volt ebben a városrészben is az elmúlt 30 évben. Viszont nem foglalkoznánk kifejezetten ezzel a városrésszel, ha ez a fejlődés az utóbbi években ne vett volna elképesztő mértéket. Mintha itt nem tudtak volna a lakók arról, hogy pénzügyi és gazdasági világválság van, mintha itt nem tudtak volna róla, hogy az ország többi részén az elszegényedés a jellemző. Kadafalván az utóbbi években szó szerint új divatos építészeti stílusban a földből bújtak elő egész utcasorok, amelyeknek a szépülése, fejlődése ma sem állt meg, hiszen elég egy rövid időt akár autóval eltölteni az új utcasorokon, szemmel láthatóak az építkezők házsorai a korábban homokos pusztákon. Az évente kiadásra kerülő 40-50 építési engedély következtében a körzet valóban látványosan fejlődik.
Szerencse is kell hozzá
Mint ahogyan Kadafalva létrehozatalát Kecskemét egyik zseniális fejlesztője Kada Elek döntötte el, hasonlóan szerencsés volt a városrész a megválasztott képviselőit illetően is. Mindjárt a rendszerváltáskor a fiatal Merász József volt, aki pár hét képviselőség után a város polgármesteri székébe is ülhetett a kadafalvai képviselői helyről, így senki sem vethette a szemére, hogy a városrészben a Technik-park kijelölésével egy komoly ipari tevékenységet telepített Kadafalvára. Ez az iparosodás aztán egészen 2005-ig kitartott, amikor is a városrész elért egy olyan ipari fejlettséget, ahonnan már komolyabb előrelépés sem az ott élőknek, sem Kecskemétnek nem állt az érdekében.
Hasonlóan szerencséje volt a városrésznek 2010-ben, amikor Mák Kornél személyében egy alpolgármestert tudhatott képviselőjének a városrész, aki ráadásul erőt és időt nem sajnálva fejlesztette a részönkormányzati kultúrát. Az ipari fejlesztések után immár a jóléti szolgáltatások kialakítására és megszervezésére volt szükség. Így az utóbbi években megszépült a helyi óvoda, ahová évente több tucat gyermeket iratnak be a szülők.
A részönkormányzat minden évben megrendezte, a mára több ezer fős részvétellel a Kadafalvi Falu és Szüreti napokat, ahol kulturális és gasztronómiai események mellett leginkább a városrész összekovácsolására adódik lehetőség.
A közjóhoz tartozik, hogy az utóbbi években rendőrségi iroda jött létre, nyolc fővel bővült a polgárőrség, akiknek a szükséges források előteremtése lehetőséget adott, hogy a szolgálatban eltöltött órák száma is növekedjen, amelyeket sokszor hivatásos rendőrökkel közösen hajtanak végre.
Mennyiből?
Kecskemét város évi 40 milliárd forint nagyságú költségvetéséből a Kadafalva-Szarkás-Úrihegy és Felsőcsalános részönkormányzat évi 6 millió forintos keretből gazdálkodott. Ami mindjárt mutatja azt is, hogy ez az összeg bármilyen jelentősebb előrelépésre kevés lett volna, viszont ahhoz elegendő volt, hogy a helyieket összefogásra ösztönözze, aminek a következtében lehetővé vált, hogy a jövőre vonatkozó terveiket a lakossági fórumok, találkozók, kulturális eseményeik alkalmával is tovább csiszolják. Így ma az újabb fejlesztési terveikkel sorban álljanak a városi fejlesztések mellett, hogy itt is utak, járdák és egyéb beruházásokra kerüljön sor.
Összefogás minden téren
Egy-egy ilyen városrésznek a fejlődését hihetetlenül hátráltatni képes, ha a nagypolitika képviselői, vagy egy néhány önjelölt értelmiségi nem a helyi érdekeket, hanem önös céljait helyezi a közösség érdeke elé. A helyi közösségnek bizony komolyan figyelnie kell ezeket a veszélyes személyeket, mert például egy félreértés komoly viszályok alapja lehet. Ha a helyiek nem beszélték volna át közösen például a Kadafaváért Alapítvány által a moharai testvér önkormányzattal közösen vásárolt telek kérdését, aminek az eredményeként a két, és hamarosan Bikfalvával közösen három település egy dolinkai pincesorban saját borospincét hozhat létre, akkor például a soron következő önkormányzati választás alkalmával egy a közösség korábbi életében részt nem vállaló jelölt a maga fél információi alapján a rossz hírét kelthetné a városrésznek. Amiből rövidtávon bizalmatlanság, közép és hosszú távon pedig elvándorlás, leépülés és szegénység következhet.
Ökonumenikus Kápolnaavatás Kadafalván
Szerencsére a kadafalvi részönkormányzat munkájáról mindenki számára adott a lehetőség a tájékozódásra, hiszen mind a testületi ülések jegyzőkönyvei, mind pedig a részönkormányzat karbantartott honlapján a www.kadafalva.hu oldalon rendszeresen friss információk foglalnak helyet. Így mindenki számára közismert, hogy a következő években az új utcákban is várható aszfaltozás, a közösségi ház kialakítása az óvoda mellett, a helyi járatú autóbusz közlekedés fejlesztése, és természetesen az idősek számára oly sikeres közösségéíptő karácsonyi vacsorás sem maradhatnak el. Illetve a közösségi oldalakon aktív egyeztetés zajlik akkor is, ha a szervezők nem találkoznak személyesen.
Ennek a közös munkának következtében, amit az idén is Mák Kornél fog össze a IV. Kadafalvi Falu és Szüreti napra kerülhet sor szeptember 20-án, ahová mint megtudtuk a politikailag minden oldalról (!) Kadafalva-Szarkás-Úrihegy és Felsőcsalánosból a szervezők várják a vendégeket és a távolról érkezőket, akik kíváncsiak igazából a kecskeméti siker magyarázatára!
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.