Hagyó-per - Folytatódott a BKV vezérigazgatójának meghallgatása

Bolla Tibor vezérigazgató Hadnagy Ibolya bírói tanácsa előtt néhány pontosítást, kiegészítést leszámítva fenntartotta korábbi vallomásait.     Kifejtette: a vád tárgyává tett időszakban "bevett dolog volt", hogy külső tanácsadó cégek segítették a BKV munkáját. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a vállalat fizetett ekkoriban olyan szóbeli tanácsadói munkáért, amelyről nem készült szerződés, illetve jegyzőkönyv. Úgy fogalmazott: erre a területre vonatkozóan nem volt kimunkált szabályozás a társaságnál, 2008 után azonban olyan szigorítást vezettek be, amelynek alapján kifizetést csak szerződéshez csatolt számla ellenében teljesítettek. Nagyobb összegek esetén azonban biztos, hogy korábban sem volt gyakorlat a szerződés nélküli szolgáltatások igénybevétele - hangsúlyozta.
   
Bolla Tibor a BKV szponzorációs tevékenységéről szólva kijelentette: ha az megfelelő reklámértéket képviselt, éltek olykor ilyen lehetőséggel, később viszont a gazdasági helyzetre való tekintettel ezt leépítették. A vállalat lobbitevékenységéről azt mondta: az régebben is létezett, és jelenleg is segíti a társaság fejlesztéseihez, működéséhez szükséges források előteremtését. Arról azonban nincs tudomása - tette hozzá -, hogy e munkában külsős cég is részt vett volna. Kérdésre válaszolva rámutatott: a BKV Zrt.-nél valószínűleg most is megvannak azok a dokumentumok, amelyekből kiolvashatók a 2007-es és a 2008-as beszerzési, illetve marketingköltségek. A külső szakértőkre fordított kiadás azóta folyamatosan csökken, és külön tételként szerepel a társaság költségvetésében - közölte. Azzal a vádponttal kapcsolatban, amely szerint miközben H. Éva hatodrendű vádlott Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes mellett dolgozott megbízással sajtóreferensként, tényleges munkát a BKV Zrt.-nél nem végzett, a vezérigazgató jelezte, személyesen ezt nem ellenőrizte, de a szakterület vezetőjének véleményében megbízva 2009 nyarán felmondott H. Évának és közvetlen felettesének, a kilencedrendű vádlott Z. Tibornak, a közlekedési vállalat volt főosztályvezetőjének.
   
Hozzátette, előbbit ugyan prémium is megillette volna, de annak kifizetését erkölcsi okból nem engedélyezte. A vezérigazgató állítása szerint nem tudott arról, hogy a hatodrendű vádlott azóta mégis megkapta e járandóságot. A bíróság ugyancsak tanúként hallgatta meg a BKV-val évekig szerződéses viszonyban álló St. Plusz Kft. korábbi kereskedelmi igazgatóját. K.-né S. Anna azt mondta: a két cég vezetője által évről évre megújított marketingszerződések keretében az St. Plusz Kft. a BKV jelentősebb projektjeinek reklámozásában működött közre. Kiemelte, minden megállapodás a közlekedési vállalat szövegezésében, annak igényeihez igazodva készült, konkrét PR- és reklámtémaköröket megjelölve. Ilyen volt például a Combino villamosok üzembe helyezése vagy a metróállomások felújítása. Minderre évente nettó 20 millió forint keretösszeget biztosított a zrt., és két részletben folyósította - tette hozzá.
    
A tanú felidézte: 2006-ban 4,55 millió forintot nem használt fel a BKV ebből a keretéből, azt átvitték a következő évre. Ám mivel 2007-ben újra csak minimális társadalmi célú hirdetést készíttetett velük a társaság, a fennmaradó pénzt tovább görgették 2008-ra. K.-né S. Anna hangsúlyozta: többszöri felhívásukra sem jelentkezett a BKV, hogy a kifizetett reklámidőket használja fel. A bíró ennek kapcsán közölte: a két cég közötti megállapodás nem szabályozta, mi a teendő ezekkel a fennmaradt összegekkel. Hadnagy Ibolya a tárgyalás végén kihirdette: az üggyel összefüggésben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma egy lezárult polgári perben 12 millió forint tőke és kamatainak megfizetésére kötelezte a St. Plusz Kft.-t. Részben az ily módon megtérülő kár miatt a sértetti fél kedden kezdeményezte a Kecskeméti Törvényszéken a büntetőper harmad-, ötöd-, nyolcad-, kilenced-, tized- és tizenharmadrendű vádlottjával szembeni polgári kártérítési igény mérséklését.
       
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1 milliárd 490 millió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bíróság csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatja a bizonyítási eljárást.