Fejlesztik Kecskemét elővárosi közlekedését
A város gazdasági fejlődése azzal jár, hogy a munkavállalók egyre távolabbról járnak be, ezért szükséges Kecskemét
elővárosi közlekedésének a fejlesztése - közölte a megyeszékhely
fideszes polgármestere szerdán a városházán tartott sajtótájékoztatón.
Zombor
Gábor azt mondta, a térség közlekedésének fejlesztése összefügg azzal a
kormányzati döntéssel, mely Kecskemétet és annak környékét kiemelt
járműipari központként határozta meg.
Hangsúlyozta:
a fejlesztés legfontosabb célja az, hogy a város 50-60 kilométeres
sugarú térsége részesüljön abból a gazdasági fejlődésből, amely a
Bács-Kiskun megyei városban megvalósul.
A településen létesülő új
munkahelyek teszik szükségessé azt, hogy az egyre növekvő számú
munkavállaló számára a mobilitást biztosítani lehessen a térségben -
fogalmazott a polgármester.
Zombor Gábor emlékeztetett arra, hogy
az intermodális (gyalogos-, közúti és vasúti forgalmat is lebonyolító)
pályaudvar kialakítását, valamint az ahhoz kapcsolódó közösségi
közlekedés fejlesztését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt
beruházássá nyilvánította. A tervek elkészítésére, valamint az
engedélyeztetési eljárásokra a város 1,5 milliárd forintot nyert.
Ismertette:
a fejlesztést előkészítő tanulmány kibővítésére újabb 120 millió
forintot nyert a város, melyből elsősorban annak a felmérése és
tervezése készül el, hogy milyen kötöttpályás közlekedési formát lehetne
gazdaságosan kidolgozni, megvalósítani és működtetni Kecskeméten.
Püski Ottó, a tervezést, a felméréseket és a vizsgálatokat végző Utiber Kft. tervezőmérnöke elmondta, hogy Kecskeméten
és térségében három nagy közlekedési tanulmány előkészítése folyik: a
belvárosi forgalom javítása, a térségi közlekedés javítása mellett az
elővárosi közlekedés fejlesztése érdekében.
Március végére kell a végleges magvalósíthatósági tanulmányt leszállítanunk - tette hozzá a tervezőmérnök.
Beszámolt
arról, hogy az elővárosi közlekedés javítása az 52-es út Soltig terjedő
szakaszának a felújítását és négy forgalmi sávúra történő szélesítését,
a Kecskemétet
Tiszakécskén keresztül Szolnokkal összekötő vasútvonal fejlesztését,
valamint a városon belül a déli iparterület alternatív elérését jelenti.
Zombor
Gábor az MTI-nek elmondta: a kötöttpályás közlekedés - villamos, vonat,
trolibusz és autóbusz - lehetőségei közül, a városban a nem, vagy alig
használt vasútvonalakat ismételt bekapcsolásának, vagy buszok zárt
sávban történő közlekedtetésének van a legnagyobb valószínűsége.