Küzdött a kéményrendelet téves passzusa ellen Font Sándor

- Amikor az első jelzéseket megkaptam ebben a mondjuk úgy „kéményseprő ügyben” nem tudtam, hogy egy sokkal bonyolultabb és egészen a jogszabályalkotásig elmenő kérdéskörrel kerestek meg, innen Kalocsa térségéből, majd egyre többen a kiskőrösi régióból is – avatta be a jelenlévőket a részletekbe Font Sándor, országgyűlési képviselő. Mint kiderült: szeptember közepén egyre több lakos jelezte felé, hogy a térség felügyeletét ellátó katasztrófavédelmi igazgatóságtól olyan levelet kaptak, amely megtiltja, hogy a későbbiekben használják a kéményüket, ami kellő riadalmat váltott ki a fűtési szezon kezdetén a családokból.

- Némi utánajárást követően kiderült, hogy a kéményseprő ipari szolgáltatást végző vállalkozás a kéményseprést szabályzó egyik jogszabály, ez esetben egy rendelet, - olyan, most már nyugodtan mondhatni téves passzusát szó szerint tartottak be -, amely következtében a katasztrófavédelem elrendelte a tiltást – mondta Font.
Majd hozzátette: két oldalról kellett a problémát kezelni. Egyrészt utána kellett járni, hogy vajon a szolgáltatást végzők tudatában voltak-e annak, hogy milyen következménye lesz az általuk kiadott jegyzőkönyvnek. Másrészt pedig meg kellett tudni, hogy ez a jogszabály, amire hivatkozva a tiltást elrendelték, miért, illetve miért így született meg. Meg kellett vizsgálni, hogy a jogszabály valóban, mindenben megfelel-e az élet- és vagyonbiztonsági kérdéskörnek, illetve megfelel-e az eddig építési és engedélyezési szabályoknak. Ugyanis olyan lakóházaknál tiltották most meg a fűtést, amelyek 30 éve engedéllyel rendelkeznek, és soha eddig nem mondta azt hatóság a lakóknak, hogy itt bármi életveszélyes lenne.

- A frakcióelnökséget tájékoztattam, ami nyomán a Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy azonnal a belügyminiszterhez kell fordulnom azzal az írásbeli kérdéssel, hogy az idézett jogszabály miért így lett megfogalmazva.  Kérdésemre Pintér Sándor rövidesen válaszolt. Reakciójában megfogalmazta: valóban ők is úgy látják, hogy értelmetlen az a jogszabályi rész, amit én is kritikával fogadtam – ismertette az ügy fejleményeit a képviselő.

Font Sándor elmondásából kiderült: a belügyminiszter válaszában egyértelművé tette, hogy a képviselő által hivatkozott rész kikerülhet az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésére vonatkozó rendelkezései közül. Font Sándor azóta már a módosított jogszabálytervezetet is megkapta.

- Most ott tartunk, hogy Pintér úr válaszában egyértelművé tette, hogy módosítják a rendeletnek azt a pontját, melyben az általam hivatkozott rész kikerülne az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésére vonatkozó rendelkezései közül. Vagyis, ők is értelmetlennek látják, hogy az a jogszabály, melyre alapozva a kéményseprők túlbuzgóan a határozatot elrendelték, benne maradjon a rendeletben.

- Azóta előrébb léptünk. Már a módosított jogszabálytervezetet is megkaptam, tudatta Font. Majd kijelentette: ugyan sajnálatosnak tartom, hogy a szolgáltatók nem jelezték a kezdet kezdetén, hogy egy rosszul megfogalmazott, a hétköznapi élettel összeegyeztethetetlen tartalmú bekezdés szerepel a rendeletben. Ezért most nagyon gyorsan kellett cselekedni, ám rendkívül hálás vagyok a belügyminiszter úrnak a gyors és megnyugtató válaszért. Melynek köszönhetően így már semmi sem árnyékolhatja be azt a sikert, amit a rezsicsökkentés terén elértünk – tette hozzá Font, aki újságírói kérdésre a novemberi rezsicsökkentés részleteiről is beszélt a megjelenteknek.
- Közismert, hogy júliustól a januárban indult rezsicsökkentést sikerült kiterjeszteni a kéményseprési, az ivóvíz, a szennyvíz és a szemétszállítási díjra, valamint a PB gázpalackok árára. Most novemberben pedig a korábban már 10 százalékkal csökkentett távfűtési, földgáz és a villamos energia árak további 11,1 százalékos csökkentésével folytatódik a folyamat, így a tavalyi árakhoz képest már 20 százalékkal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért.  A rezsicsökkentés terén elért eredményeink kivívták a lakosság elismerését és felkeltették a nemzetközi közvélemény figyelmét is. Most már ugyanis jól látható, hogy a folyamat egyértelmű nyertesei az állampolgárok, és hogy minél szerényebb jövedelmű egy család, annál nagyobb jelentőségű a rezsicsökkentésből adódó megtakarítás. Egy kétfős család legalább 40-60 ezer, egy négyfős családnál pedig 60-100 ezer forint az éves megtakarítás. Ez pedig óriási segítség a magyar embereknek – fejezte be tájékoztatóját Font Sándor.

A kéményproblematika magyarázata

A probléma gyökere egy 2012-es kormányrendeletben rejlik, amelynek egyik pontja kimondja, hogy élet-és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősül az „olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm."
A rendelkezés azt is leszögezi, hogy ilyen esetben a kémény használatát meg kell tiltani. A jogszabály idézett pontjának első része tehát arra az esetre mond ki tiltó határozatot, amennyiben a kémény belsejébe épített volna be valaki éghető anyagot, és ez teljesen érthető is.
A mondat második fele viszont ezt kiegészíti azzal, hogy akkor is meg kell tiltani a kémény használatát, ha a kémény külső fala mellet 12 centiméteren belül éghető anyag található. Ilyen márpedig található minden olyan fa tetőszerkezettel rendelkező családi és társas ház kéményénél, amelyet az elmúlt 30 évben építettek. Ebből több millió van Magyarországon. Az ilyen házaknál általában azon a ponton, ahol a tetősíkot áttöri a kéménytest, a kémény közvetlen közelében, a kéményt körbevevő vízvető fémlemez (bádog, réz stb.) található, és ezt a lemezt tetőléccel rögzítik a kémény falához. 
Szakemberek szerint a vízvető fém tartóléceinek utólagos áthelyezése több mint 12 cm-es távolságba minimum 100 ezer forint költséget jelent kéményenként. Ez viszont csak az anyagi oldala a kérdésnek. Másrészt viszont a jelenleg is használt vízvető szerelési eljárást eddig semmilyen törvény nem tiltotta, ezért az így felépült házakra a szakhatóságok több évtizeden keresztül mindig kiadták a lakhatási engedélyt.