Védett sírokat jelző okos parcellaköveket helyeztek el Kiskunfélegyházán

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a jelölőkő átadásán arról beszélt, hogy "a múlt megismerése és megismertetése" miatt helyezik el Magyarország temetőiben az okos parcellaköveket. Mint felidézte: a magyar nemzet számára maradandót alkotó személyek temetkezési helyének védelmére született meg az úgynevezett Nemzeti Sírkert, amely immár több, mint 6300 sírt számlál országszerte.

 

 

Már közel 70 jelzőkövet helyeztek el országszerte

A Nemzeti Sírkertbe sorolással jogi védelmet nyerő sírokat nem lehet felszámolni, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) gyakorolja: nyilvántartást vezet a védett sírokról, felméri az állapotukat és amennyiben indokolt, illetve az ott nyugvó személlyel kapcsolatban fontos évforduló következik, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése alapján felújítja, vagy rendbe teszi azokat - tette hozzá.
A kiskunfélegyházival együtt országosan közel hetven jelzőkövet találni szerte a temetőkben - fogalmazott Móczár Gábor.

 

A festőművész, a katona és a régész síremléke kapott védelmet

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Széchenyi István azon gondolatai, mely szerint "ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit" vezérelték, amikor felkereste választókerületének valamennyi sírkertjét.

 

Rosta Ferenc, Kiskunfélegyháza alpolgármestere arról beszélt, hogy a városban három, a Nemzeti Sírkertbe sorolt védett sír található: Holló László festőművész; Boczonádi Szabó József altábornagy, a Ludovika Akadémia parancsnoka és Szabó Kálmán etnográfus, régész, múzeumigazgató síremléke.