A nemzeti park létrehozása a 20. század egyik legfontosabb hazai természetvédelmi kezdeményezése volt.
Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park, amely Magyarország második nemzeti parkjaként 1975. január 1-jén alakult meg - közölte az Agrárminisztérium szombaton az MTI-vel.
A közleményben azt írták, a park az elmúlt fél évszázad során a természeti értékek védelmének, az ökoturizmus fejlesztésének és a környezeti nevelésnek a szimbólumává vált, egyedülálló természeti kincseket és kulturális örökséget őrizve az utókornak.
Hozzátették, a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozása a 20. század egyik legfontosabb hazai természetvédelmi kezdeményezése volt. Az akkori Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke, Rakonczay Zoltán a Hortobágyi Nemzeti Park alapítása után célul tűzte ki, hogy a Kiskunság egyedülálló természeti és tájtörténeti értékeit is védelem alá helyezze. A park alapítását Tóth Károly erdőmérnök készítette elő, aki később 16 évig igazgatta is a nemzeti parkot. Az alapításkor a park hat különálló tájegységet foglalt magába: a Tőserdőt és a tiszaugi Holt-Tiszát, a Felső-kiskunsági-pusztát, a Felső-kiskunsági-tavakat, a Fülöpházi-buckavidéket, a Kolon-tavat, a Bócsa-Bugac buckavilágát és homokpusztáit, összesen több mint 30 ezer hektáros területen.
Az elmúlt évtizedek során a park területe tovább bővült és ma már kilenc különálló tájegységen keresztül biztosít védelmet. 1990-ben az Orgoványi-rétek, 1996-ban a Mikla-puszta és a Peszéradacsi-rétek is a nemzeti parkhoz kerültek. A bővítéseknek köszönhetően kiterjedése meghaladja az 50 ezer hektárt, területének kétharmad része bioszféra rezervátum.
A közlemény szerint a Kiskunsági Nemzeti Park mozaikos szerkezete lehetővé tette, hogy a legértékesebb élőhelyeket megőrizze. A park több Natura 2000 területet foglal magában és számos ritka, fokozottan védett növény- és állatfaj otthonául szolgál, mint a rákosi vipera, a túzok, a kék vércse, vagy a szibériai nőszirom. Emellett a park kiemelten foglalkozik a kulturális örökségvédelemmel is. Példaként említik a Buzsik-csőszházat, amely a bugaci pusztán található, és az 1850-es évek óta őrzi a Kiskunság népi építészetének emlékeit.
A közleményben a parkban történt fejlesztések közül kiemelik a legújabbat, a Puszta Kapuja Információs Központot, amely 2024-ben nyitotta meg kapuit Bugacon. Az interaktív kiállításokat és tematikus programokat kínáló központ a látogatók számára nemcsak a Kiskunság természeti csodáit, hanem annak kulturális és történeti örökségét is közelebb hozza.
Az 50. évforduló alkalmából a Kiskunsági Nemzeti Park számos különleges eseménnyel készül. A természetvédelmi értékek iránt elkötelezett pályázók június 30-ig rövid videóban fogalmazhatják meg azt, mit jelent számukra a Kiskunság. Tavaszköszöntő, természetismereti vetélkedő keretében az általános iskolák számára szervezett verseny során a diákok online és terepi fordulókban mérhetik össze tudásukat. A versenyt február 3-án hirdetik meg.
Kiemelték, a túzokok nászidőszaka kapcsán szervezett programokkal április 26-án várják az érdeklődőket, november 8. és 9. között pedig a daruvonulás lenyűgöző látványát ismerhetik meg a látogatók szakvezetett túrák során.
Az érdeklődők a jubileumi év programjait a park hivatalos honlapján található (www.knp.hu), folyamatosan frissülő eseménynaptárban követhetik.
Innovatív, de a hagyományokat tiszteletben tartó építőanyagokat alkalmaznak a világtörténelem egyik legismertebb emlékének restaurációjához.
Az idén jubiláló Leier Hungária Kft. történetét egy olyan vállalkozó indította el, aki számára minden munkanap szabadsággal ér fel, és akinek legfőbb filozófiája, hogy szívesen tedd, bármit is csinálsz. Michael Leiert a mai napig elképesztő energia és lendület jellemzi, és arra a legbüszkébb, hogy ezt a lelkesedést sikerült átadnia az unokáinak és a cégcsoport munkatársainak. A példaértékű Leier-történet négy kulcsszereplőjével beszélgettünk.
96 alkotás volt versenyben és 21 kategóriában osztottak ki díjakat.