Veszélyben a kecskeméti cégek (is) – Vágó Gábor ügynökséget alapít!

Vélemény:

Szigorú alapossággal elemezve Vágó Gábor közéleti tevékenységét, meg kell állapítani, hogy semmi érdemit nem tudott elérni az elmúlt másfél évtizedben azon kívül, hogy a híres mosogatói állásából kirobbanva végétre is a saját hasznára gazdagította a politikai celebek népes táborát. Igen, kínlódás volt még nézi is a közéleti szerepléseit az első interjújától (Amiért ezúton is bocsánatot kérek!!!) egészen a 24.hu baloldali portálon megjelent tegnapi cikkéig bezárólag.

Sokan egyetértenek azzal a gondolattal, hogy a hit valódi erejét a bolondokházában tett egyetlen látogatás alkalmával fel lehet mérni! Márpedig Vágó Gáborról elmondható, hogy úgy került a sok kis Napóleont is maguk között tudó parlamenti politikusok közé, mint Pilátus a krédóba. Ha a kelleténél mégis többet foglalkozunk Vágó Gáborral, akkor igazán egyetlen permanens dolog említhető vele kapcsolatban, miszerint ő rendre úgy tesz, mintha tudná a világ bajaira a megoldásokat, de s-a-j-n-o-s eddig a gondolatai kivitelezésében még nem járt sikerrel.  

Ráadásul, mindezt, a folytonos figyelemre vágyó, de azt meg nem kapó kisgyermeki hangulatban megélt bukott életművét a 24.hu cikkében össze is foglalja. Amely szerint az elmúlt tizenöt évben a heves megyei cikk-cakkban épült kerékpárút felfedezésén túl a bicskei 59 lyuk felfedezését érte el - mindösszesen. Persze ha a megrendelő kérése alapján cikk-cakkban épített kerékpárút értelmét párhuzamba állítjuk Vágó Gábornak a közpénzből fizetett parlamenti jövedelmével, akkor meg lehet állapítani, hogy bár értelme egyik sem volt, a cikk-cakkos kerékpárút legalább valakinek tetszik.

Vágót az Átlátszótól is kirúgták

Mindenki tudja, hogy mit jelent, hogy közös megegyezés…, mégis kit rúgnak ki az Átlátszó Blogtól? Hiszen egy rendes újságnál az újságírók fizetést kapnak. Az teljesen bizonyos, hogy nincs az az épeszű szerkesztőség vagy blog-vezető, (még ha Soros-féle pénzből működik akkor sem...) aki egy bukott LMP-s aktivistát felvenne oknyomozó újságírónak. Ezzel még az Átlátszó is tulajdonképpen elismeri, hogy Vágó írásaival bebizonyította, hogy egy tehetségtelen ember az oknyomozó-újságírós terén (is). Sőt ő maga is elismeri, hogy nem ért el eredményt a cikkeivel…

Persze szerencsére ahogyan Vágó politikai pályafutása, úgy az újságírói pályafutása sem érdekel érdemben senkit. Az viszont már kezdi a közveszélyesség határát súrolni, hogy a 24.hu cikke szerint Vágó a jövőben a vállalati társadalmi szerepvállalás terén kíván ügynökséget működtetni. Ugyanis a rendszerváltás óta, döntően a fennmaradásáért dolgozó hazai vállalati szektor, jelenleg még rendkívül kitett a Vágó-féle kalandoroknak e téren.

Persze érthető, hogy az életében még semmit nem létrehozó Vágó a parlamenti „ingyen pénz” után egy újabb megélhetési forrás után néz, de könyörgöm, ezzel egy bimbózó kultúrát és ismétlem, egy mára végre fejlődésnek induló vállalati kultúrát veszélyeztet!

Hiszen a 24.hu cikkében felvázoltak szerint a cégek jelenlegi társadalmi szerepvállalását így jellemzi: „Szeretném a vállalati kultúrába is bevinni azt, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem arról szól, hogy beteg gyerekeket és kóbor kutyákat támogatunk, hanem keményebb ügyekbe is bele lehet állni.”

Kedves Vágó Gábor!

Bár nincs tudomásom róla, hogy lenne gyermeke, de mint apától, kérem, fogadja el, vélhetően sok millió szülőtársam nevében is, hogy a beteg gyerekek ügyénél semmi sem fontosabb a világon! Ezért, máris nagyon szépen kérem a potenciális áldozatai nevében, hogy ne alapítson ügynökséget a vállalati kultúra megváltoztatására mert a kamu, az kamu!

… ezen a ponton kezdem megérteni Bayer Zsoltot…

 

Oltyán József