Ókori műkincsekkel kereskedő kamionost buktattak le a megyei hatóságok

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2016. szeptember 29-én 23 óra 50 perckor az M5-ös autópálya 71.400-as méterszelvényénél ellenőriztek egy kamiont, amit egy 50 éves török állampolgár vezetett. A vezetőfülke átvizsgálása során egy zacskóban találtak 14 darab antik, aranynak vélt pénzérmét, valamint az ülés alatt egy rézedényt és további réztárgyakat. Az ellenőrzést végzők értesítették a Kecskeméti Rendőrkapitányság munkatársait. A társszervek a közösen végrehajtott helyszíni szemle során a járműben összesen 101 darab, különböző alakú, méretű, ábrákkal ellátott, antiknak vélt tárgyat találtak.

Az előzetes szakértői vélemény alapján a lefoglalt tárgyak ókori régészeti leletek, amelyek a közel-keleti térségből származhatnak – asszír, sumér, perzsa eredetűek –, így feltételezhetően műkincsnek minősülnek.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának munkatársai a kamiont vezető 50 éves U. C.-t különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, 2016. szeptember 30-án őrizetbe vették, majd a nyomozási bíró elrendelte előzetes letartóztatását.

A büntetőeljárás adatai szerint a férfi a lefoglalt tárgyakat Törökországban, Isztambulban vette át 2016. szeptember 26-án azért, hogy azokat 300 euróért Lengyelországba szállítsa. A régiségek ellenőrzése során kiderült, hogy egyetlen nyilvántartásban sem szerepelnek, nem hiányoznak sem múzeumból, sem magángyűjteményből.

Az eljárás során kirendelt szakértők megállapításai szerint a lefoglalt műtárgyak közül az eredeti urartui bronzkincs becsült értéke 80 millió forint, a római aranyérméké közel 4,5 millió forint.

A bronztárgyak az ókori Urartu királyságból – a mai Törökország és Örményország területéről – valók, az időszámításunk előtti 9-7. századból. Egy magas rangú katona sírjából kerülhettek elő a lószerszámok, csengettyűk, tegezek fémborításai, csatok, harci szekér alkatrészei, egy bronzsisak és egy bronzüst, amiből a világon összesen négy darabot találtak eddig a kutatók. A fémtárgyakon látható földlerakódás nagyon hasonló mindegyiken, ami arra utal, hogy ugyanarról a lelőhelyről kerülhettek elő. 

A régiségek között vannak olyan hamisítványok is – például pecséthengerek, kőedények, szobrok –, amelyek megtévesztésre alkalmasak és eredetiként történő piacra bocsátásuk esetén együttes értékük meghaladhatná a 100 millió forintot. A szakértő véleményében kifejtette, hogy a világon egyedülálló leletegyüttest foglaltak le a NAV és a BKMRFK munkatársai.

Az ügy részleteiről sajtótájékoztató keretében számolt be Benda Ferencné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója, Szabó Vendel r. ezredes, BKMRFK bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese, Jancsár János r. százados, főnyomozó, az ügy előadója és Dr. Dezső Tamás történész, assziriológus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense, aki az ügyben szakértőként működött közre.

Benda Ferencné A nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója ismertette a műkincsek felfedésének körülményeit.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai komplex ellenőrzések lebonyolításába kezdtek az M5-ös autópályánál, majd pénzügyőrök egy török állampolgár által vezetett kamiont állítottak meg ellenőrzés céljából. A pénzügyőrök a szokásos protokoll szerint jártak el. A vezetőfülke ülésénél a hamutartóban találtak egy zsebkendőbe csomagolt zacskót, amelyben az előzetes feltételezéssel szemben nem mágneseket, hanem 14 darab antik pénzérmét találtak. Ekkor A fülke további átvizsgálására került sor, majd az ülések alatt réztárgyakat is találtak. Ezen a ponton értesítették a rendőrhatóságot a gépjármű teljes átvizsgálása érdekében. Összesen 101 tárgyat leltek fel. A török kamionsofőr együttműködő volt, és elmondása szerint egy általa ismeretlen személy bízta meg, hogy rejtse el és szállítsa a tárgyakat Lengyelországba.

Szabó Vendel r. ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese beszámolt a társszervekkel való együttműködésről, az ügy jelentőségéről, valamint az elsődleges intézkedésekről.

A rendőrség részéről nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgyak beazonosításhoz szükséges a Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályának a közreműködésére is. Ezt követően kiderült, hogy kincsek a világ egyik nyilvántartásba sem szerepeltek az eltűnt műtárgyak között.

A török hatóságokkal való kapcsolatfelvétel után a rendőrség orgazdaság ügyében folytatott eljárást. Miután az orgazdaság bűncselekménye egy járulékos bűncselekmény, az alap bűncselekmény feltételezhetően lopás, melyet a török hatóság fog részletesebben megvizsgálni.

A nyomozás befejezésekor a műtárgyakat a Szépművészeti Múzeumban helyezték el.

Jancsár János r. százados, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának főnyomozója, az ügy előadója kifejtette a nyomozás részleteit.

Az elsődleges intézkedések között szerepelt egy helyi régész felkeresése, majd egy közös átvizsgálás vette kezdetét. Az átvizsgálás során, valamint a korábbi feltételezések alapján is bebizonyosodott, hogy a műtárgyak rendkívül nagy eszmei értéket képviselnek.

Ekkor elsődleges feladattá vált a tárgyak megfelelő kezelésük és biztosításuk érdekében történő elszállítása. Ezáltal ideiglenesen a Szépművészeti Múzeumhoz kerültek a műtárgyak. A nyomozás során a gyanúsított mindvégig együttműködő volt. A kamionsofőr állítása szerint egy korábbi ismerősétől szerezte a tárgyakat. Ez az ismerős 300 eurót ígért azért, hogy Lengyelországban, egy ismeretlen helyre szállítmányozza a kincseket.

A Kecskeméti Járásbíróság letartóztatta, és egészen december 5-éig fogva tartotta a gyanúsítottat. Miután az ügyészség úgy ítélte, hogy a távollétében is befejezte az eljárást, így szabadon bocsájtotta valamint szabadlábon védekezhet a török sofőr. A nyomozás befejezése után a lefoglalt tárgyak elkobzásának kezdeményezésére került sor.

Dr. Dezső Tamás történész, assziriológus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense, a büntetőeljárásban közreműködő szakértő közölte a műkincsekkel kapcsolatos megállapításait.

Elsősorban gratulált a hatóság munkatársainak, hiszen ilyen mértékű fogás, nem hogy Magyarországon, de egész Európában nem volt az elmúlt 10 évben.

Elmondta: a vizsgálati munka során társszakértőkkel, és régész assziriológusokkal vizsgáltuk meg a tárgyakat. Az átvizsgálás során 73 darab bronztárgyat és a 14 aranyérmet is eredetinek azonosítottunk. Van azonban 9 pecséthenger és pár nagyplasztikai alkotás (kőedények) melyek hamisnak bizonyultak. Mindezt 80-90% pontossággal állítjuk, mivel ijesztően jó minőségű hamisítványok, melyek alkalmasak a komoly szakemberek megtévesztésére. A hatóságokkal közösen foglalkoztunk ekkor azzal, hogy vajon hol húzódik a határ a hamis és az eredeti között. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy 5 különböző pecséthengert ugyanazokkal a vésésekkel faragta meg a hamisító, mely végül a bukásra is ítélte. Feltételezhető, hogy valahol Törökországban egy komoly hamisító műhely működik. A tárgyak között vannak értékesebbek is, például a bikafejes bronz üst. Ebből kettő darab van a világon, így az értéke tételesen felbecsülhetetlen, valamint a piacon eladni is nagyon nehéz lenne. Ha egy ilyen üstöt el is árvereznének, a kikiáltási ára közel 150.000. eurótól indulhat.

Dr. Dezső Tamás végezetül hozzátette: Az iszlám állam megjelenése is hozzájárult ahhoz, hogy ma az illegális műkincs kereskedelem virágzását éljük. A jelenleg feltárt leletek mind új akusztikát nyertek. A török hatóságok feltételezhetően majd körültekintőek lesznek ebben az ügyben. Az ügy jelentősége óriási, hiszen felhelyezi Magyarországot az illegális műkincs kereskedelem elleni harc térképére is.