Emlékkiállítással zárul a Bozsó János-emlékév Kecskeméten

Loránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora az MTI-nek elmondta: ez a kiállítás lesz a harmadik tárlat, amellyel az emlékévben a festőművész előtt tisztelegnek.

A válogatásban Bozsó János 1960-as és 1970-es években készült, expresszív hangvételű, dinamikus ecsetkezelésű, erőteljes színvilágú munkái szerepelnek. "Bozsó festészete a küzdelmek, kötöttségek és az érzelmi szabadságvágy egymást generáló kontrasztjaiból bontakozott ki" - tette hozzá a gyűjtemény vezetője.

Felidézte, hogy az életmű bemutatott, két évtizedes szakaszát két fontos kiállítás zárta közre. Bényi László művészettörténész, festőművész 1959-ben Budapesten rendezte meg az Alföld a művészetben című nagyszabású tárlatot, amelyben a 19. századi tájképfestészetből kiindulva elsősorban a klasszikus alföldi iskola mestereit mutatták be Koszta, Rudnay, Tornyai vonulatával fémjelezve, emellett szerepet kaptak a kortársak is, így a vásárhelyiek, de Bozsó János is. Bozsó művészetét egyértelműen a klasszikus alföldi iskola folytatásaként tekintették.

Évekkel később, 1978-ban a Magyar Nemzeti Galéria Tizedik Csoportkiállítása az elhunyt Czóbel Béla, Frank Frigyes, Holló László munkássága előtt tisztelegve azokat a kortársakat vonultatta fel, akiknek az alkotásaiban nyomon követhető az expresszivitásra törekvő kifejezésmód. A nyolc kortárs között Bozsó művei is szerepeltek, alkotásainak érzelmi töltöttsége, autonóm színvilága, heves ecsetkezelése is jelezte, hogy saját útját járva következetesen alakította ki egyéni látásmódját.

A Bozsó Gyűjtemény vezetője szerint Bozsó János festészetében a bemutatott korszakban már az erős belső indíttatás dominál. A mozgalmasság, a merész színhasználat jelöli ki Bozsó piktúrájának sajátosságát. A természet minden rezdülését "önön magaként" szemléli - tette hozzá Loránd Klára.

"Az alföld végtelensége a szabadságot asszociálja, fellegek rohannak a horizont felé, a fákban sorsok rejtőznek, állandó szereplővé lép elő a fény és az árnyék kontrasztja" - fogalmazott, hozzátéve: Bozsó János figyelmeztető jelként kerítésekkel szabdalja fel a határt, hangulati indíttatásból ajtókat nyit és zár a képein. Sohasem tudott távolságtartó lenni, jellegzetes kolorizmusa magával ragadja a szemlélőt - tette hozzá.

A kiállításnak helyet adó kecskeméti Klapka-ház a Bozsó Gyűjteménynek is otthona.

A művész itt és a bemutatott korszakban vált műgyűjtővé. Az igazgató-kurátor szerint Bozsó Jánost a ház, a műterem, az alföld mindörökké Kecskemét városához kötötte, "itt találta meg életének, művészetének alfáját és omegáját".

A tárlat 2023. december 14-e és 17-e között, majd január 11-étől csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható.