Hatékonyabbak lesznek a vagyonosodási vizsgálatok
Az
adóhatóság revizorai júliustól gyakorlatilag azonnal megkapják a
vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási
vizsgálatokat, pedig a NAV eddig sem tétlenkedett, tavaly kétszer annyi
vizsgálatot vitt végig, mint egy évvel korábban - írja az ado.hu.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2012-ben 2029
vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, közel kétszeresét
az előző évinek (1082). A revíziók 78 százaléka (1578) zárult
megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó
adókülönbözet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évinél, az
átlagos nettó adókülönbözet 10,2 millió forint volt, lényegében
megegyezik az előző évivel - ismerteti az Adó Online. A NAV
tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban
gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok,
közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.
Kocsis
Zoltán, a Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza a portálnak
elmondta, hogy a revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót
kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki
vizsgálatot, és ha úgy látják, gond van, akkor utólag kezdik vizsgálni a
bevallásokat. A másik gyakorlat, amikor először a vállalkozás kap
adóellenőrzést, amelynek során az iratok között bekérik a tagi kölcsön
nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat. Ezen túl,
ha a revizorok látják, hogy egy adózó beírja tagi kölcsönét a rövid
lejáratú kötelezettségek közé a bevallásba, vagy feltünteti
beszámolójában, az is kiindulási pont.
A revizorok elsődlegesen
az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz,
gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a
vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól
pedig az adóellenőrök szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják a
banki adatokat, míg erre eddig akár fél évet is várniuk kellett. A
vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallás utólagos
ellenőrzésére, így elsősorban a rejtett vagyonok láthatóvá tételére
szolgál. Az adóhivatal ennek során napi szintre lebontva, vagyonmérleget
felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A
forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adásvétele idézi elő.
Az
adózók a vizsgálat során gyakran hivatkoznak arra, hogy kölcsön kapták a
pénzt, ilyenkor azonban a hatóság azt is megnézi, hogy a másik fél
adhatott-e kölcsön. Ajándékra hivatkozni csak akkor lehet, ha ezt
bejelentették, illetékmentesen pedig csak egyenes ági leszármazottak
ajándékozhatnak. Továbbra is "népszerű" igazolási kísérlet a
menyasszonytáncból szerzett bevétel. A gazdasági társaságokból
történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben
fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú
személyekre ruházzák át, általában jelentős adó-, illetve egyéb
köztartozást felhalmozva. Az ügyvédi iroda közgazdásza felhívta a
figyelmet arra, hogy a bizonyítási teher először az adóhivatalnál van.
Ennek a közhiteles nyilvántartások és az adózó nyilatkozatai alapján
felállított vagyonmérleggel tesznek eleget.
Ha a napi szintre
lebontott mérlegben van olyan időszak, amikor a "zsebben" lévő pénz nem
nyújt fedezetet a kiadásokra, akkor a bizonyítási teher a speciális
becslési eljárás szerint megfordul, és az adózónak kell meggyőzően
bemutatnia, hogy miből vásárolta az adott vagyontárgyakat, miből
fizetett be a bankszámlájára, vagy miből adott kölcsönt cégének. Az
elévülésről érdemes tudni, hogy egy cselekmény a bevallás évének utolsó
napjától számított öt év elteltével évül el, amely bizonyos esetben
meghosszabbodhat, ami így a tényleges tevékenységhez képest plusz egy
évet jelent (egy 2008. március 8-i ingatlanvásárlás 2014. december 31-én
fog elévülni).
Bizonytalan helyzetben az önrevízió is megoldás
lehet, ezt azonban a vagyonosodási vizsgálat megindulása után már nem
lehet megtenni. Az adóhivatali levelek át nem vétele az adóellenőrzés
megindulását és lefolytatását nem akadályozza - figyelmeztet a szakértő.
Ha azonban valaki amiatt fél, hogy valamit korábban nem megfelelően
vallott be, akkor érdemes egy adószakértővel megvizsgáltatni a
helyzetet, és azután esetlegesen végrehajtani az önellenőrzést. Az
ügyvédi iroda tapasztalatai szerint már kialakult a vagyonosodási
vizsgálatok gyakorlata, és meg lehetett ismerni az adóhatóság
elvárásait. Ha valaki ellen ilyen eljárás indul, akkor mindenképpen
javasolják, hogy forduljanak a területen járatos jogi szakértőhöz.
Ha
valaki úgy érzi, jóhiszeműen járt el, és úgy gondolja, hogy minden adót
megfizetett, akkor is érdemes szakértő ügyvédhez fordulni, mert a
tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindig van olyan tétel, amiről
az adózó elfeledkezett. Az adóhivatalban a vizsgálat alá vont adózók
lehetőleg jogi képviselőjükkel együtt jelenjenek meg - tanácsolja a
szakértő.