A fóliás paprikának jobb szezonja volt, mint a szabadföldinek

Ledó Ferenc hangsúlyozta: a hajtatott paprika esetében a jó minőségi- és mennyiségi hozam mellett idén a termelői árak is jobban alakultak. Ez utóbbi a kevesebb importnak és jobb szabályozásnak, valamint a növekvő vásárlóerőnek tulajdonítható. A szabadföldi termesztésű paprika esetében ugyan nagy fagy- és viharkárok nem voltak, de a sok csapadék komoly növényvédelmi problémákat, jelentős hozam- és minőségkiesést okozott.     

 

Magyarországon mintegy 200 ezer tonna paprikát termelnek. A hajtatott paprika 90 százalékát, míg a szabadföldi termesztésből származó paprika 20-25 százalékát értékesítik közvetlenül a fogyasztóknak, a többit feldolgozzák. Hajtatásból mintegy 1500-1600 hektáron évi 165-170 ezer tonna jórészt fehér paprikát, hegyes erőst és kápiát termesztenek, de kisebb mennyiségben paradicsom- és Kalifornia paprika is előfordul.     

 

A szabadföldi termesztés 950-1100 hektáron folyik, és évente 32-37 ezer a terméshozam. Ebből 25-30 ezer tonnát exportálnak, elsősorban a német piacra. A legnagyobb területen a kápia paprikát, a paradicsom-, valamint a fehérpaprikát termesztik, míg kimondottan konzervipari célokra az alma- és Pfefferoni paprikát. 
    

Pályázati lehetőségek a termelőknek

Madari Örs, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkári kabinet politikai tanácsadója hangsúlyozta, hogy a paprikatermelőknek is jó fejlesztési lehetőséget biztosítanak a kertészeti támogatások. Ennek egy részét a Miniszterelnökséghez tartozó Vidékfejlesztési programból finanszírozzák, amelynek forrásait az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap biztosítja.

A program közel egy éves működése óta - mintegy 904 milliárd forint összegű forrásra harminchat pályázati felhívást írtak ki, az év hátralévő részében további harminckettőt hirdetnek meg, mintegy 390 milliárd forint kerettel - mondta.

 

 

Munkaerőhiány van az ágazatban  

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem docense szerint a hazai zöldség-gyümölcs ágazat az elmúlt tíz-tizenöt évben jelentős visszaesést szenvedett el. Kiemelte: kellő tőke, szaktudás és munkaerő hiányában ugyanis a zöldség-gyümölcs ágazatok jelentős része képtelen a versenyképes működésre, ám ezek birtokában is védtelen a gazdálkodó az időjárással szemben. A hazai zöldség-gyümölcs ágazat öntözés nélkül szintén nem működhet.     

 

A Magyar Paprika Napját ötödik alkalommal szervezte meg a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. augusztus 26-án.

A program fő célja, hogy az érdeklődők betekintést kapjanak a paprikatermesztés aktuális kérdéseibe, valamint a termesztéstechnológiákhoz, növényvédelmi feladatok korszerűsítéséhez kapcsolódó kutatási eredményekbe, újításokba. 
    

A kecskeméti rendezvényre 270-en regisztráltak, kiállítónak mintegy 30 háttéripari cég jelentkezett. Az előadások mellett szakmai bemutatókon kaphatnak aktuális képet az érdeklődők a hazai paprikaállományról, és a termesztés magas szintű lehetőségeiről.