Miről ismerjük meg az igazi mézet?

Hazánkban örömteli módon évről évre többen foglalkoznak a méhészettel, - 2016-ban már 804 ezer méhcsalád vett részt a hazai méztermelésben - a kínálat bővülése azonban nem járt a minőség emelkedésével:

egy-egy ellenőrzés során megdöbbentő arányban (a 70 százalék is előfordult) találnak hamisított termékeket a mézpiacon.

Így verik át a vevőt

Ahhoz hogy a hamis mézet fel tudjuk ismerni, célszerű előbb a hamisítás trükkjeit szemlézni. A különböző összeállításokat áttekintve az alábbi módszerekkel találkoztuk.
 

• A mézet olyan mesterséges cukorsziruppal keverik, ami állagra, színre hasonló a mézhez, ám ízének és illatának jelentős részét elveszi.
• A méhekkel cukorszirupot etetnek, így érve el átlag feletti mézhozamot, az így keletkezett méz gyenge minőségű.
• A magyar mézhez Kínából vagy Dél-Amerikából származó, jóval olcsóbb, ócskább minőségű és kétes tartalmú mézeket kevernek.
• A mézet vízzel is hígítják, illetve színezéssel tesznek hasonlóvá az eredeti mézekhez.
• A virágmézeknél sokszor melegítéssel érik el a kívánt folyékonyságot, ami így meg is marad, csakhogy az értékes tápanyagok elillannak.

Milyen módszerek vannak a felismerésre?

• Víz-teszt: a vízbe helyezett méznek egyben kell maradnia a víz alján. Ha elegyedik vele, akkor hamis.
• Kéz-teszt: ha kézre cseppentve elfolyik, és túlságosan is szétterül, akkor szintén gyanús a méz. A hamis méz ragadni fog, a bőrünk nem issza be. Ennek oka, hogy tele van cukorral, vagy egyéb édesítőszerrel.
• Tűz-teszt: ha nem gyullad meg, szintén gond van vele.

• Látvány-teszt: a méznek homogénnek kell lennie az üvegben. A méz ugyanis a nagy fajsúlya miatt öntisztuló, a szennyeződések, idegen anyagok idővel felúsznak a tetejére. A kevert méznél a tetején jelenik meg a víz, vagy a hozzákevert anyag.
• Íz-teszt: a méznek nem lehet utóíze, kivéve az erős, jellegzetes fajtamézeket (mint a szelídgesztenye vagy a gyümölcsméz), de ezeké sokkal kellemesebb, mint a hamis mézeké.
• Mikrós-teszt: Egy kiskanálnyi mézet melegítsünk fel a mikróban. Az igazi méz karamellizálódni kezd, a nem igazi habzós, buborékos egyveleggé változik.

Miután a legtöbb hamisítást a kereskedők végzik el, ugyanakkora mennyiségből nagyobb hozamra törekedve

a legbiztosabb, ha az ember közvetlenül egy méhésztől vásárolja meg a mézet, akár piacról vagy ismerősök útján

– természetesen az teszteket a termelő mézén is elvégezve. Ha a méz átmegy a teszteken, annyi könnyebbségünk van, hogy az első teszteknek és a hosszú távúvá váló vevő-vásárló kapcsolatnak köszönhetően magas tápanyagú, egészséges termékhez jutunk további tesztelések nélkül.

 

Mi az, amire nem szabad beugranunk?

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a kristályosodás egyértelmű jele a hamisításnak, pedig ez egy természetes folyamat. A legtovább az akác marad folyós, a leggyorsabban a repceméz kristályosodik. Utóbbinál ráadásul habosodás, enyhe erjedés is megfigyelhető, de ez nem romlást jelez, a hab eltávolításával a méz éppoly értékes és egészséges marad. A jó minőségű napraforgóméznél pedig két fázisban megy végbe a kristályosodás: felül folyékonyabb, alul sűrűbb réteg válik el egymástól.

Az is tévedés, hogy egyes fajtamézek 100%-os tisztaságúak. Ez nem hamisítási kérdés: a virágmézek pollenszázaléka adja a típust. A vezetőpollen minimumarányát régen szigorú szabványokban határozták meg, mára ez sokat változott: ha az összes pollen 10-18%-a akác, a végterméket már jó minőségű akácméznek nevezik.