Rengeteg izgalmas régészeti leletet találtak a Schneider Electric új dunavecsei gyárának építése során

Mintegy 70, egy római kori szarmata temetőhöz tartozó sír feltárását végezték már el a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei a Schneider Electric dunavecsei okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) bővítését megelőző régészeti kutatás során.

Emellett épületek, füstölők, árkok, kemencék, kutak, valamint a mindennapi élet egyéb eszközei is előkerültek a régészek munkájának köszönhetően. A leletek között számos érdekesség is akad, így például az egyik tárológödörben találtak egy hosszúkás, négyoldalú dobókockát, ami egy római társasjáték kelléke volt. Ez azért számít igen különleges leletnek, mert a Kárpát-medence területén ritkán kerül elő ilyen tárgy.

A szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen a Kr. u. 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Érdekesség, hogy találtak egy sírhelyet, ahol kettős temetkezés történt, egy nőt és egy férfit helyeztek el közös sírgödörben, ami nem volt általános ebben az időszakban (nagyjából Kr. u. 3-4. század). Szintén szokatlan módon, zsugorított temetkezésre is találtak példát a régészek. Meglepetésükre egy olyan sírra is rábukkantak, amibe két, nagyméretű malomkövet helyeztek, ami egyáltalán nem volt általános szokás. Ez valószínűleg valamilyen babonás hiedelemmel függhet össze, talán azt akarták biztosítani, hogy akit oda temettek, ne jöjjön vissza a túlvilágról.

„A Dunavecse-Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen feltárt temető abból a szempontból egyedi, hogy viszonylag nagy sírszámú temető, és a régészeknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ilyen nagy területen kutathassanak. A feltárás során nagyon sok egyedi lelet is előkerült, terra sigillata edények, ékszerek, illetve a férfi sírokban fegyvereket is találtunk, egy mintegy 80 centiméteres kardot és egy lándzsát. Női sírokból pedig nagyon különleges, féldrágakőből és korallgyöngyökből készült ékszerek, valamint tükrök kerültek elő, illetve két látványos és szép ruhakapcsoló tű, melyek közül az egyiket egy madáralak díszíti” –

számolt be a feltárás során talált leletekről Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.

A DSPS bővítése kapcsán indult feltárás fő szakasza tavaly nyáron, július 18-án kezdődött, és szeptember 12-én fejeződött be, majd decemberben és januárban is voltak még rövidebb ásatások. A régészek jelenleg is dolgoznak a lelőhelyen, a gyárépítés kivitelezési munkáihoz igazítva a feltárást.

A Schneider Electric jövőformáló vállalatként kulcsszerepet vállal a fenntartható jövő építésében, ugyanakkor természetesen tisztelettel és odafigyeléssel fordul múltunk felé is. Ennek jegyében a vállalat végig támogatta a régészek munkáját az ásatás során annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ismeretre tehessenek szert a feltárás eredményeként. 

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat idén március 4-én jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással bővíti a Dunavecsén tavaly megnyitott DSPS-t, és egy 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakítanak ki. Az új üzemrészben a fókusz a kisfeszültségű elosztóberendezések készítésén lesz, így a létesítmény gyártási kompetenciája ezzel a termékkel bővül.

A társaság tavaly májusban adta át a dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemet, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában. Az okosgyár a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT® fő európai gyártóközpontja. Az első üzem építését szintén megelőzte egy régészeti feltárás, melynek során megtalálták egy neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) lakott település maradványait, azt a szarmata települést, amelynek temetőjét a gyár bővítése előtt tárták fel, illetve egy bronzkori településrészlet is előkerült.