A mintegy 2,5 km-es gyaloglás során az egybegyűltek néhány olyan helyszínt érintettek, ahol a város jellegzetes fafajaival, azok fajtáival ismerkedhettek, de több különlegességgel is találkozhattak.
A növényvakság fogalmát két amerikai biológus, Elisabeth Schussler és James Wandersee határozta meg egy 1998-as kutatás nyomán. Az erre épülő mozgalom célja, hogy az emberek ismerjék meg, ezáltal pedig becsüljék és óvják a közvetlen környezetükben található növényeket. Baján ennek jegyében Görgei-Reiner Rita, a 10 millió Fa Alapítvány bajai közösségnek képviselője és a központi csapat koordinátora hívta zöld sétára június 17-én az érdeklődőket - olvasható a város honlapján.
A mintegy 2,5 km-es gyaloglás során az egybegyűltek néhány olyan helyszínt érintettek, ahol a város jellegzetes fafajaival, azok fajtáival ismerkedhettek, de több különlegességgel is találkozhattak. Az érdeklődők a Galagonyásként ismert terület mellett gyülekeztek, amelynek azonban magához a galagonyához nincs köze, viszont itt található Baja egyik ikonikus, bár nem őshonos fája, a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), amely már több évtizede képez látványos allét az út két oldalán.
– Léteznek őshonos, idegenhonos és invazív fajok – ismertette Görgei-Reiner Rita. Mint mondta: az őshonos fajok a földtörténeti korok során itt szocializálódtak, nálunk adaptálódtak a klimatikus viszonyokhoz, eszmei értékük igen jelentős. Az idegen honos fajuk ugyan nem itt fejlődtek ki, de remekül érzik magukat a vidéken, és nem károsítanak semmilyen állományt. Ezzel szemben az invazív fajok rendkívül agresszív növekedésükkel kiszorítják az őshonos fajokat, és gyakran az emberi egészségre is ártalmasak, ültetésüket kerülni kell. – A celtis magasra nő, árnyékot ad, hűsíti a környezetet, párásít, számos élőlény otthona. Hátránya, hogy odvasodik a fája és törékeny, ezért a védelme komoly feladat. Nevét lehajló, ostorszerű ágai után kapta – részletezte a séta vezetője, kiemelve: Baja másik ikonikus fája a jegenyenyár, amely a Türr-kilátó környékén már messziről feltűnik mindazoknak, akik a várost a Duna felől közelítik meg.
A teljes hír a város oldalán olvasható.
A Liszt Ferenc Repülőtér közelében építkeztek.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.