Juhos Csabát a Fresh Fruit TÉSz vezetőjét kéreztük, hogy mi a céljuk a meggyfesztivál megszervezésével?
A fesztivált szervező a Fresh Fruit TÉSZ egyik főtevékenysége a meggyexport, Kecelen sok meggytermelő van és az volt a célunk, hogy Kecel és a meggy nevét minél jobban összekapcsoljuk.
Milyennek ítéli az előbbi szándék mögé szervezett reklámot és hogyan kerül a képbe Kalocsa sajtóreferense?
Igen a rendezvény reklámszervezése egyelőre mondhatni spontán és ezt pár hete felismerve, miután személyesen ismerem Szűcs Brigittát, felkértem, hogy segítsen felhívni a figyelmet az eseményre.
Kik támogatják még a rendezvényt?
Vannak szponzoraink, akik például a csettegő versenyt, vagy a meggymag-köpő verseny megszervezését támogatják, így meg szeretném említeni a Variens Kft Soltvadkertről, a keceli Fenyvesi Autómosó műhelyt, a Király Pékséget, illetve pályáztunk is a Magyar Turizmus Zrt-hez azon belül is az Agrár Marketing Centrum támogatja a rendezvényt.
A Fresh Fruit TÉSz mennyi meggyet exportál évente?
A terméstől függően ezer-párszáz tonna meggyet forgalmaz, ennek 90 százaléka exportra kerül. Ezt a mennyiségű meggyet, mintegy 30-40 termelő állítja elő. A konzervgyári feldolgozásra kerülő meggyet mára szedőgépek szedik, viszont miután a friss étkezési piacra kerülő meggyet kézzel szedik, nem túlzást azt állítani, hogy ilyenkor több ezer ember dolgozik szezonálisan a keceli térségben lévő meggyesekben.
Miért akarják összekötni Kecel nevét a meggyel?
Egyrészt azért, mert a meggy a térségben tényleg egy fontos bevételi forrás, és azt gondoltuk, hogy ezt erősíteni kell, mert a meggynek nagyon jó piaca van, és a térségben nagyon-nagy hagyományai vannak a meggytermelésnek. Nem mellékes persze az sem, hogy a meggy a magas antioxidáns tartalma miatt rendkívül egészséges és így könnyű összekötni további jó dolgokkal. Azt, hogy mi kulturális programokat is rászervezünk, azt gondoljuk, ezek erősítik egymást, hiszen a rendezvény erősíti a térséget és mellette ad egy jó hírnevet a Keceli Meggynek.
Hány tagja van a Fresh Fruit TÉSZ-nek?
330 tagja van a szövetkezetünknek. A tagságnak legalább a fele keceli, de itt a fesztiválon nem csak a termelők, hanem a meggyet feldolgozó különböző vállalkozások is képviselik magukat. Van, aki pálinkát készít a meggyből, konzervgyárak képviselik magukat, de itt van a helyi cukrászda, aki meggyes süteményekkel kényezteti a fesztiválozókat.
Hány éves a Fresh Fruit Tész és mennyi volt az előző évi forgalma?
Tizenegy éve működik a szövetkezet. Az elmúlt évi bevétele meghaladta a 850 millió forint nagyságot, az állandó alkalmazottainak a száma huszon-egynéhány fő, akiknek a száma a nyári időszakban felmegy 40-50 fős nagyságra is.
Mi a jövőképe a szövetkezetnek?
Azt szeretnénk, ha még több meggyet termelnének a térségben, akár dupla ennyi mennyiségnek is lenne piaca, illetve ez itt jól megy, sokan értenek hozzá.
A 2013-as meggybor és meggypálinka versenyről a verseny fővédnökét Béla Zoltánt a Béla Borászat és az Imrehegyi hegyközség vezetőjét kérdeztük:
Az elmúlt évekhez képest az idén kevesebb volt a jelentkező, vélhetően a szűkös termés miatt. Összességében a borok nagyon szépek voltak, és többnyire édesek. A házilagos készítés során főként mézzel és cukorral édesítették a termelők a meggyborokat,
A meggybor az a szabályozás tekintetében gyümölcsbor, aminek a szabályozottsága sokkal szerényebb, mint például a szőlőé. Mennyi alkoholt tartalmaztak a bírált borok?
A kereskedelemben egyelőre még nem jelennek meg a keceli meggyborok. Ezek az igényesen elkészített gyümölcs alapú házi borok egyelőre a kuriózum kategóriájába sorolhatóak, amelyekre viszont egyre több fesztiválon lehet rátalálni. A versenyre benevezett borok alkoholtartalma többségében 15-18 százalékos nagyságú volt, de készítenek olyan meggybort is, ami a szőlőből készült borok alkohol szintjén 11-12 fokosak voltak.
Mi a helyzet a meggypálinkákkal?
Hagyományosan Kecel azért mégiscsak a pálinkafőzés hazájának tekinthető, bár nem tartozik ma még az eredetvédett gyümölcsből készült pálinkák csoportjába. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek meggyfesztiváljait látva érdemes lenne a térségben kialakítani a jogi lehetőségét annak, hogy a Keceli meggyet, mint földrajzilag eredetvédett terméket levédjük.