Miközben az árvízzel nem sújtott önkormányzatok a nem túl sok vagyonkájukból adakoznak, addig az sem mellékes, hogy a parlament döntött a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, hiszen az árvízi védekezés költsége a veszélyhelyzet kihirdetésétől egy állami alapból kerül finanszírozásra.
Hozzájárult a parlament az árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához hétfőn.
Pintér Sándor belügyminiszter indítványának egyhangú elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a múlt kedden a Duna áradása miatt elrendelt veszélyhelyzetet július 19-éig meghosszabbítsa. A tárcavezető erről szóló, hétfőn beterjesztett indítványát - a házszabálytól eltéréssel - egy nap alatt fogadta el a parlament.
A
kabinet a múlt héten Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére,
Pest megyében a szobi járás, a váci járás, a dunakeszi és a szentendrei
járás területére, valamint Budapestnek a Duna-part menti területeire -
az I., a II., a III., a IV., az V., a IX., a XI., a XIII., a XXI. és a
XXII. kerületre - hirdetett veszélyhelyzetet.
Az alaptörvény
szerint "a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi
csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (...) veszélyhelyzetet hirdet
ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket
vezethet be".
A kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete
alapesetben 15 napig hatályos, a meghosszabbításhoz a parlament
hozzájárulására van szükség.
A katasztrófavédelemről szóló
törvény szerint veszélyhelyzetben a településeken a helyi
katasztrófavédelmi munka irányítását a polgármestertől a
katasztrófavédelem területi vezetője által kijelölt megbízott veszi át.
Emellett korlátozható a járműforgalom, valamint a lakosság közterületi
tartózkodása, továbbá elrendelhető kitelepítés is és ideiglenes polgári
védelmi szolgálat is.
Az önkéntes mentőszervezetek bevonását a
védekezésbe a hivatásos katasztrófavédelem központi szervének vezetője
rendeli el. Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe
tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.
A
Duna magyarországi szakaszán a napokban mindenhol megdőlt a valaha mért
legnagyobb vízállás, és ez várhatóan azokon a Budapesttől délre eső
területeken is így lesz, ahol még nem tetőzött a folyó.
Hétfőn ezért tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna menti járásra is veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány.
A
Belügyminisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Pest megyében a
szigetszentmiklósi, a ráckevei és az érdi járás, Fejér megyében a
martonvásári és a dunaújvárosi járás, Bács-Kiskun megyében a
kunszentmiklósi, a kalocsai
és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi
járás, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére
vonatkozik a veszélyhelyzet.
Többek között megújul az út- és járdaburkolat, valamint a közvilágítás is és további infrastruktúra fejlesztésekre is sor kerül.
A legfontosabb projektelemeket maradéktalanul meg tudta valósítani a kivitelező Duna Aszfalt.