A kormány célja a magyar vállalkozások fejlődésének elősegítése, ezért 15 milliárd forintos keretösszeggel folytatjuk a munkahelyi képzéseket ösztönző támogatási programot, amelynek második szakaszában az ötvennél kevesebb főt foglalkoztató hazai mikro- és kisvállalkozások 70 százalékos támogatást igényelhetnek dolgozóik vállalati képzéséhez - tudatta György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.
A programban a munkavállalóknak továbbra is a feladataik ellátásához szükséges kompetenciákat kell elsajátítaniuk, digitális készségeket vagy idegen nyelvet kell tanulniuk, és a munkáltatók számára változatlanul kikötés marad, hogy legalább egy évig tovább foglalkoztassák a résztvevőket, és bérüket – a 2021. évi átlagbérükhöz viszonyítva – kötelező emelni.
Az első szakaszhoz képest változik a maximális támogatási összege, a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 50-ről 75 millió forintra, míg a nagyvállalatok esetén 100-ról 150 millió forintra növekszik.
Újdonság az is, hogy a meghatározott kereteken belül elszámolhatóvá válnak projektmenedzsment és a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó, valamint a projekt-előkészítési költségek, így például a képzési terv készítése. Az egy munkavállalóra maximálisan elszámolható képzési költség alapesetben 200 ezer forintról 250 ezer forintra, míg a kiemelt területek esetében 300 ezer forintról 350 ezer forintra nő, és ezzel párhuzamosan 25 százalékkal emelkednek a maximálisan elszámolható óradíjak is. A képzések a vállalati igényeknek megfelelően lehetnek céges belső képzések, de külső képző intézményeket is igénybe lehet venni, és az ezek kiválasztásához szükséges dokumentáció egyszerűbbé válik.
György László emlékeztetett, hogy a program első fordulójában 187 cég közel 11 ezer munkavállaló képzésére adott be támogatási igényt, az ország valamennyi régiójából és a gazdaság szinte valamennyi ágazatából érkeztek kérelmek a feldolgozóipartól kezdve, a kereskedelmen át, a turizmusig. A legnépszerűbbek a kompetenciaképzések voltak, azonban jelentős arányban pályáztak a cégek szakmai és IT képzésekre is.
„Közösen a vállalkozásokkal megnyertük a 2010-es évtizedet, és az a célunk, hogy a következő évtizedeket is megnyerjük. A World Economic Forum becslése szerint 2025-re az élvonalbeli technológiáknak, a robotizációnak és az automatizációnak köszönhetően 12 millió új munkahely jön létre. Ehhez a magyaroknak ott kell lenniük az új munkahelyek megszületésénél, amit többek között a munkavállalók képzésével érhetünk el. Magyarországon 2010 óta támogatjuk azokat a vállalkozásokat, amelyek a tudásba fektetnek, mert akik így tesznek, azok a jövő munkahelyeibe fektetnek” – tette hozzá az államtitkár.
A GINOP Plusz 3.2.1 pályázat második szakaszában február 15-étől lehet benyújtani a kérelmeket az nszf.munka.hu oldalon keresztül.
A Duna kis vízszintjének trendszerű szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését Budapesten a Kvassay-vízlépcsőnél.
A Hősök terének monumentális központi figuráját először veszik le 36 méter magas díszoszlopáról, amelyhez Layher állványzatot vontak Gábriel köré.