Szegedi Egyetem: milliók vízminőségének javítására terveznek berendezést a kutatók

Korszerű anyagtudományi, nanotechnológiai fejlesztéseikkel vízkezelési és víztisztítási feladatok megoldásához járulnak hozzá a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A cél érdekében az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai, valamint Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársai együttműködnek az indiai Amity Egyetem (Noida) Alkalmazott Anyagtudományi kutatócsoportjával, valamint hazai partnerekkel.

 

Az emberi tevékenység szennyező nyomot hagy a vízkészletekben: a cél eltávolítani ezeket

Idehaza és Európában a mezőgazdasági szermaradványok és felhalmozódásuk, míg Indiában a textilipar szerves vegyületei okoznak gondot a vízkészletben. Azonban ugyanilyen probléma, és erről rendszeresen lehet olvasni a sajtóban, hogy az európai vizekben jelentős mértékű benzodiezapin-bomlástermékek, vagy éppen a fogamzásgátlókból a tisztított szennyvízen át az édesvizekbe jutó hormonmaradványok találhatók. Utóbbiak egyértelműen a lakossági vízterhelés miatt jutnak a vizeinkbe, és az SZTE reményei szerint a víztisztító-fejlesztés képes lehet ezen szermaradványok eltávolítására is a vizeinkből.

 

A napfény 'kikezdi' a szennyező anyagokat, legyen szó gyógyszermaradványról, vagy szerves textilvegyületről

– A hazánkban gyakran gondot okozó gyógy- és növényvédőszer-maradványok, illetve a partner országban problémát jelentő textilipari szennyvizek szennyező anyagainak hatékony lebontására egyaránt alkalmas, félüzemi méretben is gazdaságosan működtethető készüléket tervezünk – árulta el Hernádi Klára, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára, az MTA SZAB Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság elnöke. – Ez a zöld technológiával előállítható, nagy hatékonyságú, a látható fény energiájával működő, hosszú élettartamú fotokatalizátor-család növényi templáttal szintetizált bizmut oxohalogenideket tartalmaz. Ez az új típusú fotokatalizátor már a napfény jelentős hányadát képes hasznosítani, ezáltal képes a szerves anyagokat a vízben ártalmatlanítani, vagy felületkezelt helyeken biológiailag fertőtleníteni. A fotokatalizátorok felületén a fény mintegy 'kikezdi' ezeket a szerves anyagokat, mindegy, hogy az indiai szerves anyag, vagy éppen gyógyszer- vagy növényvédőszer-maradvány.

 

SZTE: közös fejlesztés az indiai Amity Egyetem és az Unichem kft. szakértőivel

Az SZTE TIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai, valamint Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke – együttműködve az Unichem Kft.-vel – a TÉT_15_IN felhívásra nyújtott be pályázatot. Az „Új típusú BiOX kompozitok környezetbarát előállítása, immobilizálása aktív szénszál/kerámiapapír felületén hatékony és újrahasznosítható fotokatalitikus felületek kialakítására” című projekt megvalósításába bekapcsolódott az SZTE-kutatók partnere, az indiai Amity Egyetem (Noida) Alkalmazott Anyagtudományi kutatócsoportja is. A tudósok és gyakorlati szakemberek célja, hogy a környezetbarát zöldkémia eszköztárának felhasználásával korszerű anyagtudományi, nanotechnológiai fejlesztést valósítsanak meg, így oldjanak meg az érintett országokban jelentős vízkezelési és víztisztítási feladatokat.

– A sikeres fejlesztéshez az együttműködő felek folyamatos tapasztalatcseréjére van szükség, amihez kiváló az NKFIH által létrehozott projekt konstrukció – mondta a szegedi egyetemi tanár. – Az akadémiai résztvevők korábbi kutatási tapasztalata, illetve az ipari partnerek nagy múltra visszatekintő rutinja garancia arra, hogy a legfrissebb tudományos eredmények rövid idő alatt a megvalósított innováció és gyakorlat szintjére emelkedjenek.