2019.09.16, Hétfő

Emléktábla avatás a Megyeházán és év végi programok a Közgyűlésen

2015.12.11. 23:06

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés évzáró ülését ezúttal Kecskeméten, a Megyeházán tartotta december 11-én.  A közgyűlés megnyitását követően a rendszerváltás utáni első megyei elnök emléktáblájának felavatása következett, melyet Rideg László, jelenlegi elnök és Kőtörő Miklós lánya, Kőtörő Emese leplezett le és koszorúzott meg. Kőtörő Miklós tragikus autóbalesetben hunyt el 1994-ben.

Rideg László elnök két ülés közötti beszámolójában az önkormányzat elmúlt két havi területfejlesztés, vidékfejlesztés, megyemarketing és nemzetközi kapcsolatok terén végzett tevékenységéről szólt.

A közgyűlés megszavazta a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. megalapítását. Problémát jelent ugyanis, hogy a turisztikai attrakciók és szolgáltatások pontszerűen jelennek meg a térségben, azok között nincs tematikus hálózat építés, hiányoznak az együttműködések, a termékcsomagok, valamint az egységes arculat és marketing. Ezért szükségessé vált egy olyan nonprofit gazdasági társaság létrehozása, melynek céljai között szerepel a megye turizmusának összehangolt, helyi sajátosságokon alapuló, fenntartható fejlesztése, a Bács-Kiskun megyei identitás erősítése, illetve a kommunikáció hatékonyságának növelése.

A konszolidáció óta megváltoztak az önkormányzat feladatai, s az ezeknek való megfeleléshez szükség van egy elfogadott koncepció mentén kialakított nemzetközi együttműködési tervdokumentumra. A politikusok áttekintették, melyek azok a lehetőségek, melyekkel javíthatók és erősíthetők a határon átnyúló kapcsolatok, s egyetértettek abban, hogy a szűkös erőforrásokat oda kell koncentrálni, ahol valóban eredmény várható. Ennek kapcsán született döntés arról is, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kilép az Európai Régiók Gyűléséből (Assembly of European Regions - AER), melynek 1990 óta a tagja. Az Európai Régiók Gyűlésének céljai, tevékenysége elismerendő és támogatandó, azonban az éves tagdíj – amely jelenleg meghaladja az évi 5.000,- eurót – aránytalanul magas terhet jelent a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat költségvetésére.

Kiskunmajsa számára nagy jelentőségű a 2015-ös év: a várost - Bács-Kiskun megyében elsőként - gyógyhellyé minősítették, így olyan ismert és kedvelt gyógyközpontok mellé sorakozhat fel, mint Bükfürdő, Hajdúszoboszló vagy Hévíz. A cím birtoklása rendkívül komoly lépés a fürdőnek, a városnak és a megyének egyaránt, hiszen ennek révén számos fejlesztési lehetőség nyílik meg. A Közgyűlés elismerése jeléül oklevelet nyújtott át Kiskunmajsa Város Önkormányzatának.

Moiskó Csilla, elnöki tanácsadó tájékoztatást adott a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eddigi eredményekről, valamint a további lehetőségekről.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről szóló előterjesztést. Az alternatívák közül a Közgyűlés azt támogatja, mely szerint Budapest és Pest megye a jelenlegi közigazgatási határok mentén kettéválna és két önálló régiót alkotna. Ha ezt az Európai Bizottság elfogadja, akkor az új besorolás 2018. január 1-jével léphet hatályba.

A közgyűlés meghívott vendégeként Prof. Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos beszámolót tartott a jövőben - reményei szerint - Pakson létesülő, 3. generációs reaktortechnológiával készülő II. ütem építéséről és ütemezéséről.

 

Tájékoztatót tartott Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár is a megyét érintő kérdésekről, továbbá a 2014-2020-as időszak vidékfejlesztési programjának részleteiről.

A bacsmegye.hu kollégájának néhány gondolatban össze is foglalta az elmondottakat:

Ismertette az államtitkárság működését, tekintettel arra is, hogy már 2015. január 1-je óta Kecskeméten tevékenykednek. Elmondása alapján, ez nagy változás volt, elsőként a magyar közigazgatásban. Megköszönte a helyi lakosságnak, hogy fogadták őket, és a környékbelieknek, akik az ottani operatív munkát vállalták.

Ez év végén két programot kell zárniuk, és elszámolni az Európai Bizottság felé, másrészt pedig másik két programot kell nyitniuk. A 2014-2020 közötti forrásokat pályázati felhívások formájában biztosítani kell a vállalkozásoknak. Ebből elsősorban a munkaerőigényes ágazatok lehetőségeire hívta fel a figyelmet, hiszen az 1300 milliárd forint jelentős részét kertészeti, állattartói, állattenyésztési, erdőgazdasági, és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipari fejlesztésekre kívánják összpontosítani.

Komoly források jutnak a környezetvédelem számára is, e tekintetben az agrárkörnyezet gazdálkodási program és az ökogazdálkodók támogatása.

5 éves cikluson keresztül tudják ezeket biztosítani, mely nemcsak 2015-ben, hanem majd 2017-ben is meghirdetésre kerül.

Az önkormányzatoknak is igyekezett bemutatni, hogy a megyei települések milyen fejlesztési forrásokkal találkozhatnak majd a vidékfejlesztési programokból. Ezeket a pályázati felhívásokat mutatta be, melyek elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket, helyi közösségi terek létrehozását, közutak karbantartását jelentik. Lehetőség lesz az önkormányzati épületek szépítésére külsőleg, energiahatékonyabbá tehetik belül, pl. fűtéskorszerűsítésre lesz lehetőségük, hogy minél kevesebb legyen az energiaköltség, és ezáltal minél több pénz maradjon a kasszában.

Beszámolt róla, hogy a héten fogadta el az Európai Bizottság a halgazdasági operatív programot. Ennek jelentős részét a halastavi halgazdaságok, illetve az aquakultúrális beruházások támogatására fordítják. Olyan helyeken hozzák ezt majd létre, melyen keresztül bővíthető a magyar haltermelés. Megemlítette, hogy Magyarországon a halfogyasztás 1 főre jutóan nagyon alacsony szinten van, sőt az is leginkább a karácsonyi időszakra tehető. Hazánk jó adottságokkal bír, tehát nemcsak a ponty, hanem számos más kiváló minőségű halfaj található, amely tenyészthető, használhatják a feldolgozását. Nagyot lendíthet a magyar gasztronómián, ha ezeket minél népszerűbbé teszik.

Tájékoztatott, hogy korábban egy marketingprogramot indítottak el „Kapj rá!” néven, melynél a magyar halfogyasztást ösztönzik, elsősorban az ünnepi időszakban. Ha mindez növekszik, egyre több hal jelenik meg igényként a piacon, ezáltal minél inkább tudják támogatni a halgazdálkodókat.

 

Az ülést Domján Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnökének előadása zárta, aki Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának fejlesztési elképzeléseiről beszélt.

A karácsonyi ünnepekhez közeledve a közgyűlés elnöke, alelnöke, a megyei főjegyző, valamint a közgyűlés tagjai közös Luca-búza vetést tartottak, ami a következő esztendő bő termését jelképezi. Ezt követően a csátaljai hagyományőrzők előadásában egy bukovinai székely betlehemes játékelőadást tekintettek meg a politikusok.

 

Galéria

MegyeKőtörő MiklósemléktáblaBács-Kiskun Megyei Közgyűlés