Sikerrel zárult Kecskeméten a klímareferensek képzése

Átvehették a képzéssorozat sikeres elvégzését igazoló tanúsítványaikat pénteken Kecskeméten azok a többségében önkormányzati szakemberek, akik az elmúlt hetekben részt vettek a négy modulból álló, nyolcnapos klímareferens-képzésen. Az oklevelüket átvevő klímareferensek – részben a Nemzeti Klímaadaptációs Hálózat tagjaiként – sokat tehetnek majd szűkebb-tágabb környezetükben a klímaváltozás hatásai ellen. A tanúsítványokat Dr. Forgó Gábor, az Atrois Kft. ügyvezető igazgatója, a projektet megvalósító DIPOL Csoport konzorciumi partnere adta át pénteken délután a kecskeméti Megyeházán.

– Bács-Kiskun megye középtávú gazdaságfejlesztési programja kiemelt célként tűzte ki a környezetterhelés csökkentését, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására – fogalmazott a tanúsítványok átadása kapcsán Dr. Forgó Gábor. Az Atrois Kft. ügyvezető igazgatója, a projektet megvalósító DIPOL Csoport konzorciumi partnere azon meggyőződésének adott hangot, hogy a megújuló energia arányának növelése a térségek energiatermelésében és felhasználásában nemcsak a környezeti állapot, hanem a térségi foglalkoztatás javulásához is hozzájárul. Mindebben a munkában pedig a megye településeinek segítségére lehetnek a tanúsítványaikat most átvett klímareferensek.

– Bízom abban, hogy a képzést sikerrel teljesítő szakemberek a Kecskeméten és a környező településeken az önkormányzatok és intézményeik segítségére lehetnek abban, hogy sikeres európai uniós pályázatok készüljenek a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás terén – jelentette ki Dr. Forgó Gábor. A szakember emlékeztetett rá, hogy a megyeszékhelyen csaknem napra pontosan három hónapja, 2015. november 24-én elindult, négyszer kétnapos képzés részeként a résztvevők a klímaváltozással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebezhetőségének mérésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályázatokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommunikáció eszközeivel ismerkedhettek meg.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ

Izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással az ország 10 megyéjében, összesen több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs részvételével indult el az elmúlt négy hónapban az a képzéssorozat, amelynek célja, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült szakemberek, akik képesek lesznek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani az adott település vagy kistérség lakói javára. A program zárásaként pedig öt helyszínen készül el egy olyan szakértői anyag, amely alapjául szolgálhat az adott település vagy kistérség helyi szintű klímaadaptációs stratégiájának is.

A klímareferens-képzést megvalósító DIPOL Csoport ügyvezetője, Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor úgy látja: a klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra. A szakember szerint, míg ma még csak kellemetlenségnek tűnik, hogy a szegediek nyaranta rosszabbul alszanak a hőség miatt, az már messze nem tréfa, ha mondjuk 15–20 éven belül teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon. A DIPOL csoport ügyvezetője figyelmeztetett rá, hogy a Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte. Óvatos becslések szerint is a globális felmelegedés eredményeként évente 7–10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma, a legfrissebb mutatók alapján pedig, a klímaváltozás okozta aszályok miatt 2015-ben mintegy 100 ezer tonnával kevesebb zöldség és harmadával kevesebb gyümölcs termett Magyarországon. A kevesebb termés miatt a magasabb zöldség- és gyümölcsárakban valamennyien megfizetjük a klímaváltozás hatásait – tette hozzá Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor.

A feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy mostanság válnak elérhetővé a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai. A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak majd, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energia-hatékonyság terén is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani – fogalmazott a DIPOL Csoport ügyvezetője.

Galéria