Jó kiindulási helyzetet teremt a klímaváltozás elleni küzdelem terén a Bács-Kiskun megyei Szentkirály és környéke.
A napfénytartam és a termálvíz tekintetben kedvezőek az adottságok, a nagyobb szennyezők hiánya és a viszonylag alacsony népsűrűség miatti jó levegőminőség pedig jó kiindulási helyzetet teremt a klímaváltozás elleni küzdelem terén a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon és környékén. Az egyre szélsőségesebb csapadékviszonyok, a gyakoribb aszály és az elsivatagosodás ugyanakkor komoly kihívást jelent a szakemberek számára. Többek között ezt állapította meg az a szakmai dokumentum, amelyet izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással állítottak össze és egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutattak be csütörtökön délután a Bács-Kiskun megyei településen.
A Szentkirályon a közelmúltban lezárult klímareferens-képzés folytatásaként, geográfusok, környezetmérnökök, ökológusok, térinformatikusok, közgazdászok, szociológusok, önkormányzati szakemberek, intézményvezetők, gazdasági szereplők és helyi véleményformálók közreműködésével, mintaprojektként készült el a DIPOL Csoport megbízásából az a szakmai anyag, amely a község leendő klímastratégiájának alapját adja, és amelyik módszertani alapként szolgálhat más, hasonló adottságokkal rendelkező település klímastratégiájának elkészítéséhez is. Izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással az ország öt településén – Szentkirály mellett Mórahalmon, Miskolcon, Zalaegerszegen és Nagykovácsiban – készült, illetve készül hasonló dokumentum azzal a céllal, hogy a projekt eredményeként lehetőleg minden településtípus találjon magának módszertani útmutatót a saját klímastratégiájának elkészítéséhez.
A Szentkirályon csütörtökön bemutatott dokumentum megállapítja, hogy Magyarországon az átlaghőmérséklet 2050-ig 1–2, 2100-ig pedig 3–4 °C fokkal is emelkedhet az 1961–1990 közötti időszakhoz viszonyítva. A fagyos napok száma várhatóan erősen – 2010-ig akár 40 nappal is – csökkenhet, míg a nyári, forró és hőségnapok száma számottevően, az évszázad végére akár 37 nappal is emelkedhet. Az Alföldön ráadásul némileg magasabb melegedés várható, mint a többi országrészben. Ennek a hatásai a növénytermesztésben ma még jórészt beláthatatlanok.
Szentkirály területén – és általában a Duna–Tisza-közén – a hosszan tartó szárazság és az ebből fakadó vízhiány nem új keletű probléma. Az itt lévő tavak korábban több alkalommal kiszáradtak, és a térségben az 1970-es évek végétől a talajvíztükör fokozódó süllyedése tapasztalható, amelynek mértéke helyenként akár a 4–5 métert is elérheti. A szakemberek ugyanakkor úgy látják, hogy a mezőgazdaság számára is kiaknázható, megújuló energiaforrások – a geotermikus energia, a biomassza és a napenergia – elsősorban a gazdaságos, magas munkaigényű, többnyire melegházas zöldségtermesztés számára teremtenek kedvező feltételeket. Emellett, mivel a terület erdőinek nagy része nyár- és akácültetvény, ezek faanyaga is komoly potenciált jelent a fenntartható és környezetbarát energiatermelésben.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.