Ünnepi rendezvény keretében emlékeznek meg a száz éve alapított, Kiskunmajsa tanyavilágához tartozó egykori kígyósi iskoláról vasárnap. Az iskolában tanított az egykori iskolarádióból és az iskolatelevízióból országos ismertségre szert tett Benedek István.
Özvegye az MTI-nek a centenáriumi ünnepség
előtt adott interjúban elmondta, hogy férje 1951-ben került az iskolába,
amely egy kígyósi gazda által adományozott telken 1913-ban, a közeli
tanyákon élő emberek adományából épült. 1955 óta együtt tanítottak. "Az
volt a célunk, hogy a tanyai lehetőségek ellenére tegyünk meg mindent
azért, hogy minél kisebb hátránnyal induljanak az életbe a nálunk tanuló
gyerekek" – fogalmazott Benedek Istvánné. Elmondása szerint férje
nehezen indult a pedagógusi pályán, mert mint kántortanítót és
kulákgyereket nem jó szívvel fogadta az akkori városvezetés. Kiskunmajsa
"kiutálta", mert nagybátyja kisgazdapárti országgyűlési képviselő volt -
jegyezte meg.
Szólt arról, hogy a nehézségek ellenére, lehetőségeik szerint,
minden megtettek azért, hogy az 50-es években kiszolgáltatott magyar
parasztság gyermekei tanuljanak, próbáljanak érvényesülni. Benedek
Istvánné komoly eredményként értékelte, hogy sikerült elérniük, a
kisiskolák országos szövetségének bázis iskolájává választották a Kígyós
pusztai intézményt. Ez azt jelentette, ha a tanyai iskolák részére
képzés volt, annak bemutatóját mi tartottuk – mondta az idős pedagógus.
Az özvegy büszkeséggel emlékezett vissza arra, hogy tanyai
iskolájuk bekapcsolódott az iskolarádió előadássorozatába, amelyért
nívódíjat kaptak, majd az iskolatévé előadásainak is részvevői lettek.
"Mindent megtettünk azért, hogy itt a tanyán bebizonyíthassuk, egy
iskolának az a fontos, hogy felemelje a fiatalokat" – vallott férjével
közösen vállalt hivatásáról. Az 1956-os
forradalom és szabadságharc idején Benedek Istvánt a helyiek bizalmából
beválasztották a forradalmi bizottságba. "Egy éjszaka eljött hozzánk egy
lelkész, akit korábbról ismertünk, és elmondta: a szovjet tankok
elfoglalták Budapestet, maguk fiatalok, ne avatkozzanak már bele semmibe
sem, mert ez már elveszett ügy" – idézte emlékeit az özvegy. Férje
megfogadta az ismerős pap tanácsát, és nem ment el a következő gyűlésre,
ennek ellenére hetekig zaklatták a forradalom leverése után.
"Amikor 1987-ben már lehetett érezni a változás szelét, kapcsolatba
léptünk a Kozma Hubáék vezetésével alakuló szervezkedés, a Demokrata
Fórum helyi vezetésével, és készültünk arra, hogy elmenjünk a lakiteleki
találkozóra" – mesélt a nem túl távoli múltról Benedek Istvánné.
Férje betegsége miatt végül nem lehettek ott, ennek ellenére később
állásuk elvesztésével fenyegették meg őket - mondta. "Felőrlődtünk a
zaklatásokban és reálisan számoltunk azzal, hogy el kell hagynunk a
pedagógusi pályát, végül mégsem kellett elmennünk, maradhattunk a Kígyós
pusztai iskolában" – fogalmazott.
Elmondása szerint az iskolát egy nagyon jól felszerelt oktatási
intézménnyé fejlesztették, amelyhez az iskolarádió és az iskolatévé
jelentősen hozzájárult. 1974-ben felépült a tanyasi kollégium, és
elvitték a felső tagozatokat. Akkor 11 tanyai iskola működött
Kiskunmajsa környékén, ezekből már csak mi maradtunk meg egyedül, mert
az alsó tagozatokat is bevitték a központi kollégiumba – mondta.
A házaspár 1992-ben nyugdíjba ment, Benedek István 1997-ben hunyt
el, a Kígyós pusztai iskolát, óvodát és a napközit 1998-ban végleg
bezárták. Az intézmény ma a 16 kilométerre lévő kiskunmajsai művelődési
központhoz tartozik.
A vasárnapi centenáriumi megemlékezésen Lezsák Sándor, az
Országgyűlés alelnöke mond beszédet, és megnyitja az iskolatörténeti
kiállítást. Az ünnepség keretében az egykori tanítóról elnevezett, ma
közösségi házként funkcionáló épület falán emléktáblát avatnak.
A 28 ezer négyzetméteres raktárcsarnokban a közel 4 ezer négyzetméteres, 3 szintes félautomata raktártechnológia kiépítése már gőzerővel zajlik.
Még a tervezési szakaszban társadalmi egyeztetést tartottak, aminek megfelelően a 3111-es út és a meglévő 31-es főút közötti szakaszra alternatívákat megoldásokat dolgoznak ki.