Háromnapos emlékkonferencia a szárszói tanácskozás 70. évfordulóján

A csütörtöki megemlékezés Budapesten, a Magyar Írószövetség székházának falán elhelyezett emléktábla avatásával kezdődik. A program a Lakiteleki Népfőiskolán az 1943-as szárszói találkozó képeiből összeállított kiállítás megnyitásával folytatódik, majd Püski István bemutatja a kiadásában megjelenő Szárszói Képeskönyvet. Az emlékkonferencia csütörtöki napján Pozsgay Imre egyetemi tanár, Bábel Balázs érsek, Bank Barbara történész, Bíró Zoltán irodalomtörténész, Lóránt Károly közgazdász és M. Kiss Sándor történész is tart előadást.    

Pénteken Kiszelly Zoltán politológus, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Szabó István püspök és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke is az előadók között lesz. Szombaton a Parlament felsőházi termében Kövér László házelnök köszönti a találkozó résztvevőit, majd az emlékkonferencia összegzését végzik el a felkért előadók. Lezsák Sándor szerint a szárszói konferencia évfordulója új lehetőséget ad számvetésre, a jelen és a közeli jövendő nemzeti feladataink megvitatására. A Lakiteleki Népfőiskola alapítója megjegyezte, hogy az 1943-as szárszói tanácskozás 70. évfordulóján, augusztus 23-án, a történelmi találkozó színhelyén tartottak megemlékezést.    

A népi írók műveit publikáló Püski Sándor Magyar Élet Könyvkiadójának baráti társasága és a Soli Deo Gloria református ifjúsági szövetség 70 éve, 1943. augusztus 23-29. között rendezte meg Kiútkeresés '43 címmel találkozóját Balatonszárszón. A háború utáni időszakra vonatkozó programalkotó tanácskozás - amely a háború kimenetelében döntő fordulatot jelentő, német vereséggel végződő sztálingrádi csata után, és éppen azon a napon zajlott, amikor Olaszország kiugrott a háborúból - a fasizmus és a háború ellen, valamint a társadalmi haladásért vívott harc egyik kiemelkedő jelentőségű eseménye lett. Az 1943-as tanácskozás mintegy 600 résztvevője előtt vitázó írók, szociológusok, publicisták, közgazdászok és politikusok az új Magyarország berendezkedésének közgazdasági, szociálpolitikai és közoktatási kérdéseit taglalták, a kérdéseket történelmi összefüggéseikben, távlatos fejlődésükkel, kibontakozásukkal együtt elemezték. Jelen volt többek között Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Erdei Ferenc és Veres Péter író, Karácsony Sándor, László Gyula és Szent-Györgyi Albert, illetve kisgazdapárti politikusok, mint Nagy Ferenc és Kovács Béla.