Európa legjobbjai érkeznek a KAFFra

A legtöbb film megtekintésére a KAFFos vetítés a talán vissza nem térő alkalmak egyike, hiszen ezen alkotások java elkerüli a hazai moziforgalmazást és tévés bemutatást. Egy háromtagú szakmai előzsűri válogatta ki az elmúlt két esztendő animációs filmtermésének kiemelkedő alkotásait a kecskeméti mustra programjába. Június közepén a mesefilmek ifjú rajongóitól kezdve a művészmozik vájtfülű közönségéig mindenki találhat magának ínyére való animációs harapnivalót. A fesztiválra érkezett 17 egész estés és 11 tévés rövidfilmes nevezésből Temple Réka animációsfilm producer, Dudás Viktor filmes szakember és Igor Prassel, a ljubljanai Animatéka, valamint a nagy múltú zágrábi animációs fesztivál programkurátora válogatta ki azt a tucatnyi alkotást, melyek az elmúlt két év legjavát képezik, és lefedik az Európában uralkodó kortárs animációs trendek széles választékát.

Temple Réka a kiválogatott filmek kapcsán elmondta, hogy rengeteg a színvonalas, gyerekeknek szóló rajzfilm, mint pl. a francia Ernest és Célestine (a mesekönyv adaptációt tavaly Cannesban is díjazták, valamint megkapta a legjobb francia animációs filmnek járó César díjat). A budapesti Cinemon Stúdió producere hangsúlyozta, hogy a mesék mellett több olyan, dokumentarista igényű film is bekerült a KAFF programjába, amelyek társadalmilag fontos, nem egyszer igencsak fajsúlyos témákkal foglalkoznak. Utóbbiak közül a spanyol Ráncok című mozit emelte ki, mely egy idősek otthonában játszódik, főszereplője az egykori bankár Emilio, aki Alzheimer kórban szenved. A Ráncok eredetileg képregényként látta meg a napvilágot, akár csak a cseh Szudétavidék eldugott vasútállomásán játszódó film noir, az Alois Nebel is, valamint az Örökbeadható, amely egy sokgyermekes belga család által örökbefogadott, koreai származású fiatalember önéletrajzi filmje. „A kortárs animációs film egyik trendje, hogy a filmek képregényes formában aratnak sikert”, mesélte Igor Prassel, aki sokáig a szlovén képregényes folyóirat, a Stripburger főszerkesztőjeként tevékenykedett. A programból Igor Prassel szívéhez a BAFTA díjas brit McLeod fivérek egyik legújabb fekete komédiája, az Spagg sziget áll a legközelebb, melyben egy kikötői városka különc lakóinak mindennapjaiba pillanthatunk be.

Dudás Viktor, a Vox mozimagazin egykori főszerkesztője számára a zsűrizett filmek közül a francia Folimage stúdió A fogadócímű tévés rövidfilmje volt a legemlékezetesebb mű, amelyet megrázó történetéért ajánl a KAFFozók figyelmébe.
Dudás, aki filmforgalmazással is foglalkozik, fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy már csak azért is érdemes, sőt, ajánlott mind a versenyfilmekre, mind pedig az versenyen kívüli információs vetítésekre beülnie mindenkinek, mert legtöbbjük olyan alkotás, amelyek csak ritkán, a filmfesztiválok alkalmával láthatók, és sajnos nagy valószínűséggel nem kerülnek be a hazai moziforgalmazásba. A kevés kivétel egyike a Zarafa című mesefilm, amelyet az MTV n hamarosan láthatunk, valamint a hazai mozikban is vetített Crulic, amely egy ártatlanul elítélt, majd egy krakkói börtönben éhségsztrájkoló román férfi fiktív önéletrajzi filmje (a román lengyel koprodukcióban készült rajzos dokumentumfilm az animációs filmek Cannes jának számító Annecyi filmfeszivál tavalyi fődíjasa volt). És noha a mozikban itthon már bemutatták Az ember tragédiáját, Igor Prassel szerint ez a közel három órás mozi annyiban is különleges a szakma számára is rendezett négynapos kecskeméti mustrán, mert benne az animációs film elmúlt negyed századának technikai fejlődése is tetten érhető.

A versenyfilmek a legjobb egészestés játékfilm, valamint TV speciál mellett a Kecskemét városa által felajánlott 2500 € értékű fődíjért is versenyeznek június 19. és 23. között a KAFFon. A versenybe került filmeket a norvég Anita Killi, a Belgiumban élő Kiss Andrea és Ternovszky Béla animációs filmrendezők fogják zsűrizni.