"A Király beszéde" - március 15

"Tisztelt Hölgyeim és Uram! Tisztelt Ünneplő Közönség!

Előljáróban el szeretném mondani, hogy nem kívántam szólni az ünnepi megemlékezés alkalmából, de nem tehetem meg, hogy szó nélkül menjek el az utóbbi napok történése mellett. Teszem ezt mindezt politikusként,  civil emberként, és apaként is. Fel kell, hogy emeljem a hangom azon intézkedések ellen, melyeket a mostani kormánykoalíció úgymond „alkotott”, és amellyel nehéz helyzetbe hozták az ország lakosait, és szégyenpadra ültetettek minket Európa előtt.



1948. március 15-én a magyar nemzetnek az Osztrák Birodalom ellen, mint külső ellenség ellen kellett, hogy felemelje szavát, kivívja szabadságát. Ma azonban belülről rontottak rá azokra a szabadságjogokra, vívmányokra, melyek 1989-ben kivívott magának e nép. Tették mindezt úgy, hogy az elmúlt 3 év Fidesz-KDNP kormányzásának köszönhetően több, mint 2 millióan élnek létminimum alatt és 500 ezer gyermek éhezik nap mint nap hazánkban.

Az építkezés helyett lebontották a demokrácia alappilléreit, a 4. alaptörvény módosítással pedig megfosztották az állampolgárokat attól, hogy jogaikat érvényesíthessék, ha kell, akár az állam ellenében is. Az új alaptörvény elfogadásával kiderült, hogy nekünk, mint állampolgároknak csak kötelességeink vannak, jogai pedig csak az uralkodó kormánynak lehetnek. Mi ez, ha nem egy önkényuralmi rendszer kiépítésének alapjai?
A kormányzat és hűbéresei által uralt média pedig azt sulykolja, hogy milyen eredményesek és sikeresek vagyunk, és mennyire jól kell, hogy érezzük magunkat ebben az országban.
Akkor kérdem én:
-    Miért mennek fiataljaink olyan sokan külföldre tanulni, dolgozni?
-    Miért van az, hogy London Magyarország 2. legnépesebb városa?
-    Miért van az, hogy munkahelyek tömege szűnik meg a gazdasági szférában? És miért van az, hogy a tündérmesék országának teljesítménye évről évre esik vissza?
-    Miért van az, hogy egyre több ember és család képtelen fizetni a napi megélhetéséhez szükséges élelmiszert, tanulási költséget, rezsi költséget, ruházkodást?
-    Miért van annyi hajléktalan kiszolgáltatott helyzetben?
-    Hol van az 1 millió új munkahely?

Persze az igazi megoldások helyett ott van a média, ott vannak a törvények, amellyel úgymond „el lehet takarítani” az utcákon élőket, nehogy a felső tízezer, vagy az ide látogató külföldi meglássa őket, ráadásul ezt az alaptörvénybe iktatva. A Fidesz képviselők szerint pedig meg lehet élni havi 48 ezer forintból is, ami persze ma már a közfoglalkoztatásban csak 37 ezer forint lett. Mi ez, ha nem arcpirító hazugság azoknak a szájából, akik naponta 48 ezer forintot keresnek parlamenti képviselői munkájukkal?
Miért nem kérdezzük meg:
-    A fiatalok röghöz kötésével miért nem vállalja fel az Orbán-kormány, hogy ad munkát ezeknek a friss diplomásoknak?  És inkább ezzel próbálná őket itt marasztalni, nem pedig fenyegetéssel, törvényekkel.  
-    Miért van az, hogy a „nemzet napszámosaival”, a pedagógusokkal azt csinál, amit akar, és egy államilag központosított tanrendbe kényszeríti őket?
Meddig tűrjük még, hogy az Orbán vezette koalíció uralkodjék felettünk? Mi az a határ, amit még elbírunk? Szabad-e elfogadnunk alamizsnát, amit úgy odadobnak, mint pl. a rezsicsökkentés esetében, csakhogy megtartsák hatalmukat?

Valóban ez az a jövő, amit ’48 hősei megálmodtak? Nem, kedves Jelenlévők, nem!

„Rabok legyünk, vagy szabadok?” - kérdezte a költő 165 évvel ezelőtt. Hát legyünk szabadok!
Én azt gondolom, mint családapa, mint civil ember és mint politikus, hogy a mai orbáni út nem járható számunkra tovább! De az, hogy ezen változtatni tudjunk, szükség van arra, hogy összefogjunk valamennyien vallási és párt hovatartozás nélkül, és ezt minél hamarabb meg is kell tennünk! Békét kell kötnünk ebben az országban egymással azért, hogy ezt a változást végre tudjuk hajtani!

Remélem marad még annyi jogi lehetőség hazánkban, hogy jövőre leválthassuk közösen ezt a rendszert, és egy új, XXI. századi köztársaságot hozzunk majd létre, amelyben visszaállítjuk a demokratikus alapjogainkat, ahol mindenki megtalálja egyéni és családi boldogulásának lehetőségeit!
Jövőt kell adni gyermekeinknek és biztosítanunk minden generáció számára a kiszámítható, nyugodt, félelem nélküli életet, és véglegesen otthonra kell lelnünk Európában!

„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”



Köszönöm a szót!"

Forrás:  www.kecskemet-mszp.hu