A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. a válságos időkben is több mint 4 milliárdos bevételt realizált. Az idei nagy változások során új vezetője lett a vállalatnak. Egy remekbe szabott politikai ejtőernyősre számítottunk, erre itt van Sulyok Ferenc, aki nem tagja egyetlen pártnak sem, de elmondja, hogy miért vállalt sorkatonai helyett polgári szolgálatot, és többek között elmondja azt is, hogy az ország legnagyobb raklapgyártójának (KEFAG Zrt.) milyen kitörési pontokat lát. Sulyok Ferenccel szakmai pályafutásáról beszélgettünk.
Alföldi
kötődésű, 8 éve él Kecskeméten. Az alföldi erdőgazdálkodás érdekelte már
fiatalon. Abonyban nőtt fel, kilencéves kora óta érdekelte az erdészeti munka.
Az erdészeti szakközépiskola után a Soproni Egyetemet végezte el.
Modellértékűnek tartja a skandináv erdőgazdálkodást, amit több alkalommal nyílt
lehetősége hosszabb ideig tanulmányozni. Ösztöndíjak segítségével és saját
pénzen bejárta az északi államokat.
Az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságánál, mint polgári szolgálatos töltötte sorkatonai kötelezettségét. Mint erdész ellenzi a fegyverviselést?
Nem a fegyverhasználattal volt problémám. Akkoriban mindenki azt várta, hogy mikor szűnik meg végre a sorkatonai szolgálat. Én egy romokban heverő honvédségnél nem akartam feleslegesen tölteni az időmet, inkább vállaltam, hogy ne fizessenek semmit, csak azt tehessem, amit szeretek.
Mi történt a polgári szolgálat után?
Nekem ez a 15 hónap volt az első kapcsolatom Kecskeméttel. Bár marasztaltak, de én szerettem volna az erdőgazdálkodást működés közben is megismerni. Így kezdtem dolgozni a Nagykunsági Erdészeti Részvénytársaságnál. 2000 januárjának első munkanapján bekerültem a mélyvízbe, ugyanis a főnököm közölte, hogy nagyon jó, hogy jöttem, mert a februári sorozással viszik az ágazatvezetőt, így egy hónapom volt a betanulásra, és átvettem a helyét.
Milyen tapasztalatokat szerzett?
Szolnokon, a hullámtéren, ott ahol korlátozott az az időszak, amikor a fakitermelést végre lehet hajtani, a fakitermelés irányítását kaptam feladatul. Mindjárt egy nagyon kemény télbe csöppentem, amikor prímán lehetett a hullámtéren közlekedni. Nagy erőkkel folyt a fakitermelés, jól ment a kereskedelem, majd jött az évszázad árvize. Ennek következtében már az árvízkárok utáni helyreállításban szereztem napi gyakorlatot. Hozzátartozik, hogy 2000-ben készült el a szolnoki árapasztó csatorna, amelynek nyomvonal-kijelölésénél, tervezési és műszaki munkáinál jelentős mértékben működtem közre. Természetesen közben a jászsági homokon sem állt meg az élet, ahol szintúgy meg kellett valósítani a terveket.
Tehát a kármentésben, helyreállításban, a kitermelésben és a kereskedelemben nagyon gyorsan szerzett tapasztalatokat. Foglalkozott-e telepítésekkel?
Két évig ezt a feladatot végeztem, ugyanis miután a vállalatnál az addigi legnagyobb fakitermelést és a hozzá tartozó kereskedelmet vezényeltem, a kolléga visszajött a katonai szolgálatból, és visszakérte az ágazatát. Én pedig miután nagyon érdekelt az erdőmegújítás, a csemetetermesztés, az újraültetések, elvállaltam az erdőművelési ágazatvezetői munkakört. Mondhatni, ahol az előző évben a kitermelést vezettem, a következő évben az újratelepítést irányíthattam.
Meddig tartott a „szolnoki kaland”?
2003-ig, akkor visszacsábítottak Kecskemétre. Mivel a pályázati munka is érdekelt, így támogatási ügyintéző lettem a régióban, mert a Dél-Alföldön egybeesik a statisztikai régió az erdészeti régióval. Tehát a közcélú erdők, parkerdők, arborétumok, és egyéb állami finanszírozású erdőtelepítési pályázatok során az egész régió erdészetéről átfogó képet kaphattam, miután a kormányzati beruházások felelőse voltam.
Gőbölös Antalt igen sokan ismerik Kecskeméten. Nyugdíjba menetele után Ön került a helyére az ellenőrzési hivatalba. Milyen évek voltak ezek?
Rögtön helyesbítenék. Dr. Gőbölös Antalt a 2004. évi nyugdíjba vonulásakor Spiegl János igazgató követte. Az új igazgató javaslatára 2005-ben igazgatóhelyettesi kinevezést kaptam, mely az akkori szervezeti változások okán azt eredményezte, hogy az igazgatóságon belül a hatósági részleg (az Erdőfelügyelőség) vezetése hozzám került.
Falopási ügyek is kerültek Önhöz?
Többek között, de hozzám tartozott a fakitermelések, telepítések hatósági része is. Ezért indokoltnak láttam, hogy az ELTE továbbképzőjén jogi szakokleveles mérnökdiplomát szerezzek. 2007-ben, miután létrehozták a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalokat, Bács-Kiskunban a hivatal erdészeti igazgatóságán ugyanúgy igazgatóhelyettesi beosztásban dolgoztam tovább.
2010. július 13-a óta látja el a vezérigazgatói feladatokat. Előtte mennyire ismerte a KEFAG Zrt.-t?
Alapos ismereteket gyűjtöttem össze az évek alatt mind személyzeti, mind gazdálkodási területen. Ismertem a folyamatokat, a 340 fős alkalmazotti létszám jelentős részével már találkoztam korábban is, itt a központban, illetve kint a területeken. Megjegyzem, hogy a KEFAG Zrt — a kapcsolatban álló alvállalkozók, fakitermelők, az erdősítésben dolgozó ápolóbrigádok, a szállítmányozásban dolgozók által — mintegy ezer család megélhetését biztosítja.
Mekkora területen dolgozik a KEFAG?
Az általunk kezelt terület nagysága mintegy 60 ezer hektár, aminek megközelítőleg 93 százaléka közvetlen erdővel borított, a többi területen például csemetekertek, erdei nyiladékok, erdei tisztások találhatók.
Ha a kezébe adnának egy motoros fűrészt, elejtené?
Nem gondolom. Ugyanis a középiskolásként a gyakorlatokon együtt dolgoztunk a fakitermelő brigádokkal, vagyis csak azok, akik a legjobban kezelték a fűrészt. Én mindig köztük voltam. Mi erdészek nem vagyunk magamutogató celebek. Mi fontosnak tartjuk, hogy mindenki tisztelje a másikat. Már a középiskolában is láttam és megtanultam, hogy a fakitermelő nem favágó. Egyébként van fakitermelő szakmunkás bizonyítványom is, de a nyári gyakorlatokon közvetlen ismeretséget kötöttem a kapanyéllel is.
A faipari ismereteiről mit tud elmondani?
A faipari ismereteimnek a KEFAG méretéhez fel kell nőniük, hiszen ezt ekkora mértékben csak itt lehet megtanulni, ugyanis az ország legnagyobb raklapgyártója a KEFAG Zrt.
2007-ben a KEFAG Zrt. árbevétele 5,3 milliárd Ft volt, 2008-ban és 2009-ben 1 milliárddal kevesebb. Miben látja ennek az okát?
A világgazdasági válságban. A raklapgyártás ugyanis a gazdaság hű tükre. Ha kevés raklap kell, akkor nem vagy nehezen megy a gazdaság, ha sok raklap kell, akkor pedig rendben van. Ezért volt kevesebb a bevétele a cégnek. Örömmel mondhatom, hogy ma annyi megrendelésünk van, hogy nem győzzük termeléssel. A piac azonban még igen árérzékeny, többek között ezért nem indítunk be üzemeinkben harmadik műszakot.
Meg kell jegyezni, hogy a KEFAG Zrt. a legnagyobb kereskedelmi tevékenységet végző vállalat az állami erdészeti vállalatok között. Ez azt is jelenti, hogy az ország több területéről a KEFAG Zrt. kereskedelmi irodáján keresztül valósul meg a cellulóz alapanyag és raklapexport.
Mire fordítja a KEFAG a termelődő profitot?
Állami erdőgazdaságként közjóléti és társadalmi feladatvállalásunk nagyon jelentős, aminek eleget kell tennünk, szerepet kell vállalnunk az oktatásban, a kutatásban, a fejlesztésben is.
Tehát nekünk nem kizárólag egy pénzügyi szempontból sikerorientált vállalkozás működtetése a feladatunk, hanem például a Kecskeméti Arborétum fenntartása, a Vackor Vár Erdei Iskola, de akár a Bugaci Alföldfásítási Múzeum üzemeltetése is.
Mit szól a zöldek „ne vágj ki minden fát” jelmondatához?
Azt gondolom, hogy egy rossz gazdálkodással gyorsan ki lehet vágni minden fát és gyorsan lehet bevételt realizálni egy-két évig, de utána évekig nem. Ellenben a fakitermelést ellenzőket sem értem, mert ha a kitermelés ellen szólnak, akkor miért nem tiltakoznak a gazdák miatt, akik betakarítják évente a termést? A fagazdaság is egy gazdasági ágazat, csak itt nem évente, hanem több évtizedre kell befektetni (erdősíteni) és több évtizedenként egyszer lehet betakarítani. Én azt tartom fontosnak, hogy a jó minőségű újraerdősítések ne maradjanak el!
A KEFAG több évtizedes vállalat. Miben lát előrelépési lehetőséget?
Több kitörési pontot is látok. Mielőtt ezt felsorolnám, el szeretném mondani, hogy átestünk a ló másik oldalára. Ma már azért kell felemelni a hangunkat, hogy a fát, mint megújuló energiát nem bűn használni! Ugyanis amíg növekszik a fa, oxigént termel, beépítésekor megkötött szándioxidot tárol, illetve amikor a legegyszerűbb felhasználása történik, vagyis amikor égetjük, akkor is egy természetes körfolyamatba kerül bele.
Válaszolva a kérdésére azt gondolom, hogy a több évtizedes gyakorlattal rendelkező KEFAG Zrt-nek a jövőben jóval jelentősebb szerepet kell vállalnia a magánkertépítők, a fásítást, erdősítést végzők munkájában, gondolok itt lakóparkok, utak, de akár ipari területek fásításaira is.
Az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságánál, mint polgári szolgálatos töltötte sorkatonai kötelezettségét. Mint erdész ellenzi a fegyverviselést?
Nem a fegyverhasználattal volt problémám. Akkoriban mindenki azt várta, hogy mikor szűnik meg végre a sorkatonai szolgálat. Én egy romokban heverő honvédségnél nem akartam feleslegesen tölteni az időmet, inkább vállaltam, hogy ne fizessenek semmit, csak azt tehessem, amit szeretek.
Mi történt a polgári szolgálat után?
Nekem ez a 15 hónap volt az első kapcsolatom Kecskeméttel. Bár marasztaltak, de én szerettem volna az erdőgazdálkodást működés közben is megismerni. Így kezdtem dolgozni a Nagykunsági Erdészeti Részvénytársaságnál. 2000 januárjának első munkanapján bekerültem a mélyvízbe, ugyanis a főnököm közölte, hogy nagyon jó, hogy jöttem, mert a februári sorozással viszik az ágazatvezetőt, így egy hónapom volt a betanulásra, és átvettem a helyét.
Milyen tapasztalatokat szerzett?
Szolnokon, a hullámtéren, ott ahol korlátozott az az időszak, amikor a fakitermelést végre lehet hajtani, a fakitermelés irányítását kaptam feladatul. Mindjárt egy nagyon kemény télbe csöppentem, amikor prímán lehetett a hullámtéren közlekedni. Nagy erőkkel folyt a fakitermelés, jól ment a kereskedelem, majd jött az évszázad árvize. Ennek következtében már az árvízkárok utáni helyreállításban szereztem napi gyakorlatot. Hozzátartozik, hogy 2000-ben készült el a szolnoki árapasztó csatorna, amelynek nyomvonal-kijelölésénél, tervezési és műszaki munkáinál jelentős mértékben működtem közre. Természetesen közben a jászsági homokon sem állt meg az élet, ahol szintúgy meg kellett valósítani a terveket.
Tehát a kármentésben, helyreállításban, a kitermelésben és a kereskedelemben nagyon gyorsan szerzett tapasztalatokat. Foglalkozott-e telepítésekkel?
Két évig ezt a feladatot végeztem, ugyanis miután a vállalatnál az addigi legnagyobb fakitermelést és a hozzá tartozó kereskedelmet vezényeltem, a kolléga visszajött a katonai szolgálatból, és visszakérte az ágazatát. Én pedig miután nagyon érdekelt az erdőmegújítás, a csemetetermesztés, az újraültetések, elvállaltam az erdőművelési ágazatvezetői munkakört. Mondhatni, ahol az előző évben a kitermelést vezettem, a következő évben az újratelepítést irányíthattam.
Meddig tartott a „szolnoki kaland”?
2003-ig, akkor visszacsábítottak Kecskemétre. Mivel a pályázati munka is érdekelt, így támogatási ügyintéző lettem a régióban, mert a Dél-Alföldön egybeesik a statisztikai régió az erdészeti régióval. Tehát a közcélú erdők, parkerdők, arborétumok, és egyéb állami finanszírozású erdőtelepítési pályázatok során az egész régió erdészetéről átfogó képet kaphattam, miután a kormányzati beruházások felelőse voltam.
Gőbölös Antalt igen sokan ismerik Kecskeméten. Nyugdíjba menetele után Ön került a helyére az ellenőrzési hivatalba. Milyen évek voltak ezek?
Rögtön helyesbítenék. Dr. Gőbölös Antalt a 2004. évi nyugdíjba vonulásakor Spiegl János igazgató követte. Az új igazgató javaslatára 2005-ben igazgatóhelyettesi kinevezést kaptam, mely az akkori szervezeti változások okán azt eredményezte, hogy az igazgatóságon belül a hatósági részleg (az Erdőfelügyelőség) vezetése hozzám került.
Falopási ügyek is kerültek Önhöz?
Többek között, de hozzám tartozott a fakitermelések, telepítések hatósági része is. Ezért indokoltnak láttam, hogy az ELTE továbbképzőjén jogi szakokleveles mérnökdiplomát szerezzek. 2007-ben, miután létrehozták a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalokat, Bács-Kiskunban a hivatal erdészeti igazgatóságán ugyanúgy igazgatóhelyettesi beosztásban dolgoztam tovább.
2010. július 13-a óta látja el a vezérigazgatói feladatokat. Előtte mennyire ismerte a KEFAG Zrt.-t?
Alapos ismereteket gyűjtöttem össze az évek alatt mind személyzeti, mind gazdálkodási területen. Ismertem a folyamatokat, a 340 fős alkalmazotti létszám jelentős részével már találkoztam korábban is, itt a központban, illetve kint a területeken. Megjegyzem, hogy a KEFAG Zrt — a kapcsolatban álló alvállalkozók, fakitermelők, az erdősítésben dolgozó ápolóbrigádok, a szállítmányozásban dolgozók által — mintegy ezer család megélhetését biztosítja.
Mekkora területen dolgozik a KEFAG?
Az általunk kezelt terület nagysága mintegy 60 ezer hektár, aminek megközelítőleg 93 százaléka közvetlen erdővel borított, a többi területen például csemetekertek, erdei nyiladékok, erdei tisztások találhatók.
Ha a kezébe adnának egy motoros fűrészt, elejtené?
Nem gondolom. Ugyanis a középiskolásként a gyakorlatokon együtt dolgoztunk a fakitermelő brigádokkal, vagyis csak azok, akik a legjobban kezelték a fűrészt. Én mindig köztük voltam. Mi erdészek nem vagyunk magamutogató celebek. Mi fontosnak tartjuk, hogy mindenki tisztelje a másikat. Már a középiskolában is láttam és megtanultam, hogy a fakitermelő nem favágó. Egyébként van fakitermelő szakmunkás bizonyítványom is, de a nyári gyakorlatokon közvetlen ismeretséget kötöttem a kapanyéllel is.
A faipari ismereteiről mit tud elmondani?
A faipari ismereteimnek a KEFAG méretéhez fel kell nőniük, hiszen ezt ekkora mértékben csak itt lehet megtanulni, ugyanis az ország legnagyobb raklapgyártója a KEFAG Zrt.
2007-ben a KEFAG Zrt. árbevétele 5,3 milliárd Ft volt, 2008-ban és 2009-ben 1 milliárddal kevesebb. Miben látja ennek az okát?
A világgazdasági válságban. A raklapgyártás ugyanis a gazdaság hű tükre. Ha kevés raklap kell, akkor nem vagy nehezen megy a gazdaság, ha sok raklap kell, akkor pedig rendben van. Ezért volt kevesebb a bevétele a cégnek. Örömmel mondhatom, hogy ma annyi megrendelésünk van, hogy nem győzzük termeléssel. A piac azonban még igen árérzékeny, többek között ezért nem indítunk be üzemeinkben harmadik műszakot.
Meg kell jegyezni, hogy a KEFAG Zrt. a legnagyobb kereskedelmi tevékenységet végző vállalat az állami erdészeti vállalatok között. Ez azt is jelenti, hogy az ország több területéről a KEFAG Zrt. kereskedelmi irodáján keresztül valósul meg a cellulóz alapanyag és raklapexport.
Mire fordítja a KEFAG a termelődő profitot?
Állami erdőgazdaságként közjóléti és társadalmi feladatvállalásunk nagyon jelentős, aminek eleget kell tennünk, szerepet kell vállalnunk az oktatásban, a kutatásban, a fejlesztésben is.
Tehát nekünk nem kizárólag egy pénzügyi szempontból sikerorientált vállalkozás működtetése a feladatunk, hanem például a Kecskeméti Arborétum fenntartása, a Vackor Vár Erdei Iskola, de akár a Bugaci Alföldfásítási Múzeum üzemeltetése is.
Mit szól a zöldek „ne vágj ki minden fát” jelmondatához?
Azt gondolom, hogy egy rossz gazdálkodással gyorsan ki lehet vágni minden fát és gyorsan lehet bevételt realizálni egy-két évig, de utána évekig nem. Ellenben a fakitermelést ellenzőket sem értem, mert ha a kitermelés ellen szólnak, akkor miért nem tiltakoznak a gazdák miatt, akik betakarítják évente a termést? A fagazdaság is egy gazdasági ágazat, csak itt nem évente, hanem több évtizedre kell befektetni (erdősíteni) és több évtizedenként egyszer lehet betakarítani. Én azt tartom fontosnak, hogy a jó minőségű újraerdősítések ne maradjanak el!
A KEFAG több évtizedes vállalat. Miben lát előrelépési lehetőséget?
Több kitörési pontot is látok. Mielőtt ezt felsorolnám, el szeretném mondani, hogy átestünk a ló másik oldalára. Ma már azért kell felemelni a hangunkat, hogy a fát, mint megújuló energiát nem bűn használni! Ugyanis amíg növekszik a fa, oxigént termel, beépítésekor megkötött szándioxidot tárol, illetve amikor a legegyszerűbb felhasználása történik, vagyis amikor égetjük, akkor is egy természetes körfolyamatba kerül bele.
Válaszolva a kérdésére azt gondolom, hogy a több évtizedes gyakorlattal rendelkező KEFAG Zrt-nek a jövőben jóval jelentősebb szerepet kell vállalnia a magánkertépítők, a fásítást, erdősítést végzők munkájában, gondolok itt lakóparkok, utak, de akár ipari területek fásításaira is.
Ajánló
Kalocsa
Szombaton indul a Kópé Matiné
Országos Hírek
Várják a nevezéseket a Magyar Mozgókép Díjakra
Országos Hírek
A havazás idején fokozott óvatosságot kér a Magyar Közút a közlekedőktől
Kötött pálya
vasútfejlesztésKelenföldFerencvárosV-Híd Építő Zrt.
Déli körvasút: látványos a haladás az elmúlt évben az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházásán – FOTÓK
A főváros, az agglomeráció és az ország közlekedése is átalakul a Déli Körvasút megépítésének köszönhetően. Részletesen bemutatjuk a projektet és az elmúlt év munkálatait.
Iparági hírek
külföldKÉSZ CsoportSzerbiaUkrajna
Magasabb fokozatra kapcsol a KÉSZ Csoport: céges diplomáciával erősítenek
A KÉSZ Csoport csatlakozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő Magyar Diplomáciai Akadémia oktatási intézmény Corporate Diplomacy Programjához, amely a nemzetközi kapcsolatok és üzleti lehetőségek fejlesztését szolgálja. Az együttműködés keretében a KÉSZ Csoport munkatársai diplomáciai képzéseken és szakmai rendezvényeken vehetnek részt, támogatva ezzel a vállalat nemzetközi versenyképességét.