30 éves a Kecskeméti Városszépítő Egyesület

„1848. július 5-én megalakult a Szépítési Bizottmány, és legfőbb feladatául azt tűzte ki, hogy az egész város területére nézve, „többé nem részletes és könnyen változtatható szabályozást tegyen, hanem olyan tervet készítsen, mely a közgyűlés eleibe terjesztvén, jóváhagyás esetére, jövendőben is zsinórmértékéül szolgálhasson.”

 

      … 1909 … július 10-én a Városháza közgyűléstermében megalakult a Városépítő Egyesület. Célja volt a város szépészeti érdekeinek előmozdítása, különös tekintettel a virág- és a növénykultuszra. Az Egyesület munkáját dicséri még ma is a sok, szépen fásított régi utca.

 

      E szép hagyományok folytatásaként határozták el Kecskemét városszerető polgárai, hogy létrehozzák a Szépítő Bizottmány megalakulásának 135. évfordulóján a Kecskeméti Városszépítő Egyesületet.

 

      Az Egyesületet az a cél vezérli, hogy széles városi összefogással őrizzék meg és gyarapítsák Kecskemét építészeti, természeti értékeit, neveljék a lakosságot a város szeretetére.”

 

      Elődeink megfogalmazása ma is helytálló, mondhatnám örökérvényű civil szervezetünk számára. Az elmúlt több mint másfél évszázadban a történelem számos fordulatot vett: a magyar nép szabadságharcot vívott, háborúkat élt meg, rendszerváltásokon ment keresztül. Mindezek mellett egyesületünk alapításkor kitűzött célja változatlan maradt és máig is érvényes.

 

      Nagy öröm számomra, hogy idén ünnepelhetjük egyesületünk újraalapításának 30 éves jubileumát. Ünnepségünkre érkezésükkor megtekinthették az előtérben kiállított fényképeket, melyek emléket állítanak a 25 éves évforduló óta eltelt időszak főbb egyesületi eseményeinek. Többek között:

-          megismertük a történelmi egyházak városképről alkotott véleményét,

-          oroszlánrészt vállaltunk a Szentháromság Temető Kálvária terének megújításában,

-          Kecskemét főterén elhelyezendő ivókutakra pályázatot írtunk ki Kerényi József Kossuth-díjas építész doktoranduszaival (sajnos a nyertes tervek megvalósításában a városvezetés nem működött együtt civil szervezetünkkel),

-          több lakossági fórumot rendeztünk a Rákóczi út revitalizációs elképzeléseivel kapcsolatban és végül javaslatainkat a városvezetés figyelembe vette,

-          márványtáblát helyeztünk el a mai Lordok Háza falán az egykori Katolikus Bérház emlékére, melyet már több mint 15 éve gondolt el egyesületünk,

-          harcot folytattunk a volt KTE pályán állt Civil Kaszinó megmentéséért, azonban sajnos az ideiglenes védelem két év után megszűnt és az épületet lebontották,

-          kezdeményeztük Kecskemét egyetlen műemléki lakóházának a felújítását a Műemlékvédelmi Hivatallal és az Építészkamarával együtt Dr. Mezős Tamás akkori KÖH elnök segítségével, azonban sajnos a politikai és intézményi változások miatt nem jártunk sikerrel,

-          rendezvénysorozatot indítottunk a Kárpát-medence szecessziós városközponttal bíró településeinek bemutatásáról, melyben Kecskemét mellett részt vett Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, és Szabadka,

-          sétákat szerveztünk városunkban a Műemléki Világnap alkalmából,

-          együttműködési szerződést kötöttünk a Kecskemét és Vidéke Általános Ipartestülettel annak érdekében, hogy a kecskeméti kézművesek portékáikat árulhassák egyesületünk pavilonjában,

-          nagyon szép feladatunk volt a Város és Faluvédők XXXI. Országos Konferenciájának megrendezése Kecskeméten Ráday Mihály elnökletével. A konferencia fő témája a Kárpát-medencei szecesszió és annak megmentése volt.

 

      Felsorolt projektjeink megoldandó feladatokat és témákat adnak az elkövetkezendő időszakra is. Így többek között foglalkozunk majd

-          a történelmi egyházak városformáló tevékenységével,

-          szecessziós épületeink megújításának lehetőségével, és

-          javaslatokat teszünk majd városunk közlekedési rendjének alakulására,

-          továbbá szeretnénk Kada Elek volt polgármesterünk azon elképzelésének emléket állítani, mi szerint a Rákóczi út tengelyében az új vasútállomás előtti részen a Lechen Ödön által tervezett víztorony kicsinyített másának elhelyezését szorgalmaznánk és megvalósításában részt vállalnánk.

 

      Minden munkánkat annak érdekében végezzük, hogy védjük és óvjuk a környezetünkben lévő természeti és épített környezetet.

 

      Egyesületünk nevében ezúton is hálásan köszönöm valamennyi együttműködő partnerünk elmúlt három évtizedes városvédő munkáját. Külön köszönet

-          Ráday Mihálynak, az újkori városvédő mozgalom beindítójának,

-          a Hungaria Nostra elnökségének,

-          városunk egykori polgármestereinek: Dr. Mező Mihálynak, Merász Józsefnek, Katona Lászlónak, Dr. Szécsi Gábornak, és városunk jelenlegi városvezetőjének, Dr. Zombor Gábornak,

-          az egyházak kecskeméti vezetőinek: Dr. Jeney Gábor római katolikus plébánosnak, Varga Nándor református elnök lelkésznek, Kis János evangélikus lelkésznek, Feczák László görög katolikus parókusnak, Dr. Róna Tamás rabbinak,

-          a Porta Egyesületnek,

-          a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesületének, valamint

-          a Bács-Kiskun Megyei Építészkamarának.

 

      Kívánom, hogy egyesületünk legalább még 30 évig aktív szerepet vállalhasson városunk szépítésében. Köszöntőmet Andrea Emiliani olasz építész szakírót idézve fejezem be: „Ha messzebb tekintünk, és kilépünk a téren megforduló ember perspektívájából, felfedezzük az építészet mértékét, azt, hogy a történelmet házakkal, templomokkal, palotákkal kifejezve élik meg, láthatjuk, hogy a város identitása tükröződik a térben, itt születik a közösség arculata.”- zárta köszöntőjét Király József.