Óriási siker a szentendrei Parasztház Washingtonban
Az amerikai látogatók lelkesen és
nagy számban csatlakoznak a kalocsai pingáló asszonyokhoz
Óriási
sikert aratott a szentendrei skanzen szakemberei és művészei által
kivitelezett Parasztház a Washingtonban zajló Smithsonian Folklife
Festivalon.
Az amerikai látogatók olyan lelkesen és
nagy számban csatlakoznak a kalocsai pingáló asszonyokhoz a washingtoni
magyar fesztiválterületen felépített, Kalocsa, Szék és Sárköz
népművészetét bemutató Parasztházban, hogy időről időre le kell festeni a
rendelkezésükre bocsátott falfelületet az újabb művészi hajlamú
érdeklődők számára.
A háromosztatú Parasztházat, csakúgy
mint a Smithsonian Folklife Festival keretében bemutatkozó Magyar
örökség - Az újjáéledés gyökerei fesztiválprogram két emblematikus
épületét, a Pávatornyot és a Tánccsűrt, Siklósi József Ybl-díjas építész
tervezte. Csonka-Takács Eszter, az UNESCO Nemzeti Bizottság Szellemi
Kulturális Örökség Szakbizottságának elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a
Parasztházat és a hozzá tartozó, a népi mesterségeket bemutató épületet a
szentendrei skanzenben ácsok és fafaragók készítették elő, majd
Washingtonba kiutazva állították össze őket.
„Nagyon fontos szempont volt a
fesztivál szervezésekor, hogy autentikus és lehetőleg a közösségükben
tanult népművészek - táncosok, zenészek, kézműves mesterek - jöjjenek ki
a washingtoni fesztiválra. Így jöttek kalocsai asszonyok is, akik
között van a népművészet mestere díjjal kitüntetett is. A másik szempont
az volt, hogy minél aktívabban be kell vonni a közönséget, hogy meg
lehessen őket tanítani kézműves fogásokra. A gyerekek a pingáló
asszonyok által előkészített kalocsai virágmintákat színezhetnek. De a
látogatók megtekinthetik azt is például, hogy hogyan készül a kalocsai
richelieu-terítő" - nyilatkozta Csonka-Takács Eszter.
A Parasztházban női munkákkal, egyebek
között élő szövéssel, hímzéssel, rojtkészítéssel és gyapjúfeldolgozással
mutatkozik be az erdélyi Szék és a tolnai Sárköz is. Az udvari
melléképületekben a férfi kézművesség, egyebek között a faragás valamint
a zsindely- és bútorkészítés rejtelmeibe tekinthet bele a vendég.
Az elnök elmondta, hogy az irányítása
alatt álló intézménynek az a feladata, hogy szakmailag koordinálja az
UNESCO 2003-as, a szellemi-kulturális örökség megőrzésről kötött
egyezményének végrehajtását, amelynek Magyarország, csakúgy, mint a
világörökség-programnak, részese.
„Az egyezmény értelmében
Magyarország létrehozta a szellemi-kulturális örökség nemzeti jegyzékét.
Ebben az esetben olyan közösségekről beszélünk, amelyek saját
örökségükként ismerik el a jegyzékbe felvett közösségi tudást és
tevékenységet, amit generációról generációra hagyományoznak, ami az
identitásukat jelenti és amit az örökségüknek tekintenek" - mondta.
A jegyzék a közösségek felterjesztései
alapján bővül. Így került fel rá 2010-ben a kalocsai népművészet,
illetve a karcagi birkapörkölt-főzés hagyománya, az évszázados
juhászéletmód fontos eleme.
„A nemzeti nyilvántartásban jelenleg
13 tétel szerepel, ezekből választottunk ki most Washingtonba kettőt,
amely annak szellemiségét képviseli. Nagyon sok néprajzi elem megjelenik
itt a fesztiválon, de közösségként csak Kalocsa és Karcag mutatkozik
be" – tette hozzá Csonka-Takács Eszter.
A kalocsaiak falpingálása, hímzése,
csipkekészítése és porcelánfestése a magyar népművészet egyik nagyon
ismert ágát képviseli. A kalocsai asszonyok a helyi népviseletet is
bemutatják, de a fesztiválon jelen van annak mai megnyilvánulása is,
Hrivnák Tünde divattervező munkáiban. Emellett a kalocsai népművészek a
főzőbemutatóban is részt vesznek, lecsó és kácsi (paprikás kalács)
elkészítésével.
„A karcagi juhászoknak a feladata
Washingtonban nemcsak a birkapörkölt-, a marhagulyás- és a slambucfőzés,
hanem az alföldi pásztorélet bemutatása is. Csontos György, a fiai és a
felsége egész nap viseletben vannak, bemutatják a pásztoreszközöket,
pásztornótákat énekelnek, csattogtatják az ostort és megtanítják a
kunkötés készítését is. Nagyon fontos, hogy idősebb Csontos György igazi
juhász, akinek tanyája van otthon és állatokat tart" - jelentette ki az igazgatónő.
A szellemi-kulturális örökség nemzeti
jegyzékékez tartozik még az említetteken kívül a mohácsi busójárás, a
népművészet mestere elismerés kitüntetettjeinek köre, a mezőtúri
fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkekészítés, a matyó
hagyomány, a bólyi húsvéti Emmanusz-járás, a mendei pünkösdi
templomdíszítés, a mohai tikverőzés, a sárközi népművészet, a
borsodnádasdi molnárkalács, a táncház-mozgalom és a Kassai Lajos-féle
lovas íjászat.