Cikkünk találós kérdéssel zárult: Melyik a legnagyobb, és melyik a legtávolabbi hely a világon, amely városunk nevét viseli? – Szabad a gazda?!
A válaszadáshoz [előző cikkünk ide kattintva érhető el] nem elegendő e kies sárgolyón poroszkálni, ehelyett az égre kell föltekintenünk. Méghozzá távcsővel. Ezt tette a Piszkés-tetői obszervatóriumban a kisbolygó észlelések specialistája, Sárneczky Krisztián, és az egyetemi gyakorlatát nála végző Derekas Aliz is 2001. február 27. éjszakáján, amikor a kisbolygóövezetet fürkészve a távcső látómezejében egy addig ismeretlen égitest bukkant föl. [Sárneczky Krisztián életrajza magyarul itt olvasható, és angol nyelvű szakmai honlapja is elérhető.]
A kisbolygónak akkor a 2001 DV86 ideiglenes jelölést adták, majd a 82092-es katalógussorszámot kapta. A 3,77 és keringési idejű kisbolygót végül a felfedezők javaslatára 2006. augusztus 9-én jegyezte be az IAU (International Astronomical Union) ’Kalocsa’ néven. Ez volna tehát a megoldás egyik fele. A másik feléhez is csillagászati távcső kell, ugyanis a Kalocsa kráter a Mars felszínén található, amely méretre és távolságra is tekintélyt parancsoló számadatokkal büszkélkedhet. De hogy melyik lehet a nagyobb, és melyik a távolabbi, arról Sárneczky Krisztiánt kérdeztük, aki a névadás miértjéről is beszámolt portálunknak.
Folytatás:
kalohirek.hu