Félmilliárd az államtól, változások a főtéren

Ám nem ezekre összpontosított a múlt héten az egyik helyi újságban megjelent olvasói levél, amely bírálta, hogy a nagytemplom melletti keskeny járdaszakaszt kordonnal zárták le. A felháborodás némileg jogos volt, azóta kikerült a kerítésre egy „gyalogosforgalom a másik oldalon” feliratú figyelmeztetés. Ám mivel a Főszékesegyház tetején munkások dolgoznak, szabály írja elő, hogy az építkezés környezetében biztosítani kell a közlekedők testi épségét. A templom nagy méretei és az úttesthez való közelsége miatt az átjáró-folyosó építése körülményes lett volna, maradt tehát az elzárás és a gyalogosok túloldalra irányítása.

Felkerestük a beruházást vezető Vörös Márta főmérnököt, akit kevésbé a szóban forgó olvasói levélről, inkább a felújítás körül keringő városi pletykákról kérdeztünk, és arról, mi történik jelenleg a nagytemplomban.

„Már vagy tizenöt éve zárva van a templom!”

Az idézett foszlányt a minap dr. Bábel Balázs érsek kapta el két, a téren áttekerő biciklis beszélgetéséből. Ők csupán 13 évet tévedtek, bár korábbi, a mostanihoz hasonló volumenű felújítások alkalmával 10-20 évre is bezárták az épületet. A jelenlegi beruházásnak nem ez a célja, mondta portálunknak Vörös Márta, hozzátéve, hogy az alapos és minimális költségekből megvalósított munkához sajnos idő kell.

„Tüzép-telep a Szentháromság téren”

– Megértem, hogy hiányzik az embereknek a Főszékesegyház, és nem tetszik nekik a főtéren lévő munkaterület, de sajnos speciális helyzetben vagyunk, hiszen nincs külső raktárunk, ahol az építőanyagokat tárolhatnánk – reagált a szakember a bírálatokra. – Helyi cégek mesélhetnének, hogy miért kell ennyi faanyagot tárolnunk. Folyamatosan kapcsolatban vagyok a környékbeli vállalkozókkal, hogy naprakészen tudjam, honnan vásárolhatunk a felújításhoz nagy mennyiségben, jó áron faanyagot, ám a térségben nem kapható ilyen tételben faanyag – magyarázta Vörös Márta, rámutatva: ahhoz, hogy a költségeket minimálisra szorítsák, nagy tételben kell megvenni a fát, a rézlemezeket, az acél- és a vasanyagot is.

„Már nem az 1800-as éveket írjuk!”

Az elmúlt századokban folytatott felújítások alkalmával akár évtizedekre is lezárták a nagytemplomot. De akkor még nem voltak emelődaruk és korszerű munkagépek. Jogosan merül föl a kérdés, hogy akkor miért tart ma is annyi ideig a beruházás? – Ez a kérdés az iparágra általánosan jellemző problémájára mutat rá. Mi nem engedhetjük meg, hogy a szűkre szabott határidők betartása miatt a kivitelező silány minőségű munkát adjon ki a kezéből. Minket is köt a pályázati határidő, de a Főszékesegyház egy olyan összetett technológiájú létesítmény, amelyet nem olyan egyszerű felújítani, mint egy házat. Előbb meg kell javítani az alapot, majd a részletek következnek, ami komoly restaurátori munkát igényel. A kőműves pedig nem restaurátor, úgy, ahogy a szobafestő sem – mutatott rá a kivitelezés összetettségére az építész, hozzátéve, hogy egy barokk templomba nem építhetnek be gipszkarton elemeket, nem tehetnek le padlószőnyeget, hogy felgyorsítsák a folyamatot.

Félmilliárdos támogatás és kincstárköltöztetés

A korábban megítélt 150 milliós címzett támogatáshoz az elmúlt héten született kormánydöntés értelmében újabb 500 millió forintos forrást kap az érsekség, ami szinte teljes mértékben fedezi a felújítás kiadásait, amit eddig az egyház saját forrásokból fedezett. – Mindent összevetve körülbelül 800 millió forint támogatást kapunk a kivitelezés végéig. Ez fedezi a Főszékesegyház teljes felújítási költségét, de az elnyert összegből kétszáz millió forintot az érsekség melletti papi kollégium épületére fordítunk majd, amelyet szeretnénk visszaállítani egykori pompájába, hogy méltó helye lehessen a Katona István-házból ideköltöző érseki kincstár gyűjteményének – tájékoztatott Vörös Márta. Ezzel egységesebb műemléki együttes jön majd létre a barokk Szentháromság téren.