- A Vigadó sor kettő alatt van egy olyan társasház, ami régóta
fejtörést okoz az önkormányzatnak. Ezzel kapcsolatban, amint arról
korábban is hallhattak, elkezdtünk megoldást keresni – vágott a dolgok
közepébe megkeresésünkre Búcsú Lajos, az önkormányzati cég, a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezetési Kft. vezetője.
Búcsú Lajos kiemelte, nem mindenki rendetlen, és egyébként sem az az
önkormányzat célja, hogy bárkit is utcára tegyen, hanem az, hogy
rendezzék az ottani viszonyokat, mely miatt a környékbeliektől már
aláírásgyűjtő íveket is kaptak, a rendszeresen érkező levelek mellett.
A cégvezető elmondta: két csoportra oszthatók az ott lakók. Az egyik, a
kisebb csoportot alkotók törvényesen laknak ott, és teljesítik a rájuk
rótt kötelezettségeket. A másik csoportot pedig azok alkotják, akik nem
hogy nem fizetik a számláikat, egyes esetekben a lakást sem bérlik,
hanem önkényesen elfoglalták, életmódjuk pedig a jóérzésűeket riasztja.
- Akik nem törvényesen élnek ott, azok ellen, ahogyan azt hivatalból
kell, eljárást indítottunk, ami jelenleg bírósági végrehajtási
szakaszban van. A rosszban annyi jó azért van, hogy azok lakhatási
kérdéseire, akik korrekt viszonyban voltak az önkormányzattal, sikerült
megnyugtató megoldást találnunk. Őket a város más pontján, de az
önkormányzat tulajdonában lévő, átfestett, lakhatóvá tett bérházakban el
tudtuk helyezni – teszi hozzá Búcsú Lajos, amit az egyik frissen
költözött volt Vigadósori lakó is megerősít.
Fenyvesi Lászlóné, Jakab Terézia a Vigadó sor problémás szakaszán élt
három éven át. Ő az egyik azok közül, akit a bérleti jogfolytonosság
révén átköltöztettek egy bérlakásba, hisz az előző otthonuk is az volt.
Terézia áldja a napot, amikor az utolsó bútora is átkerült új otthonába.
- Élhetetlenné vált az a ház. Folyamatos volt a szemetelés, a büdös, a rendetlenség, a zaj. Évek
óta beteg vagyok, gond van az immunrendszeremmel, a szívemmel, a
csípőmben protézis van, a bal lábam pedig eltörött két éve, ami emiatt
még mindig görbe, valószínűleg már nem jön rendbe, mert nem tudják
megműteni. Mondjuk az a hely egy egészséges embert is beteggé tesz
szerintem. Az egy bacilustanya volt. Hiába volt nálam rend, kiléptem a
folyosóra, és máris romlott a közérzetem. Alig vártam, hogy onnan
elkerüljek. Hogy kapjak lakást – mondja szinte lélegzetvétel nélkül az
asszony, aki a mostani lakás tisztán tartására még így, komoly betegsége
mellett is sok energiát fordít.
- Én minden hónapban tisztességesen fizettem, elmaradásom egyáltalán nem
volt, de a többiek, szinte egyik se fizetett semmit a szolgáltatóknak.
Nehéz ilyen közegben élni. A lakók jelentős része nem tudott
beilleszkedni, nem törődtek a higiéniával, sőt semmivel sem. Semmit sem
csinálnak, apró gyermekeiket is az utca neveli. Nekem itt minden reggel
öröm felébredni. Cseppet sem bánom, hogy el kellett költözni. Nekem az
ott töltött három év tíznek tűnt. Elég volt – teszi hozzá az asszony,
aztán lassan készülődik is a gyógyszertárba, oda indult, amikor
megérkeztük.
Búcsú Lajos kérdésünkre annyit még elmondott, hogy az önkormányzat
hosszú távú célja az, hogy a sokat emlegetett épületet felújítsák.
Modern, korszerű lakások kialakítását tervezik ott, amihez az áldatlan
állapotok megszüntetését követően rögvest hozzá is fognak.