A gazdaság, a vállalkozások erősítése, a munkahelyteremtés lesz a cél
A kistérség jövőjének a megteremtése a cél, a gazdaságfejlesztés, azaz a
munkahelyek számának növelésén keresztül, a következő uniós
költségvetési ciklusban – derült ki szerdán a megyei területfejlesztési
tanácskozáson Kalocsán.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat hosszú hónapok óta dolgozik
azokon a térségi szintű területfejlesztési terveken, melyek a következő
Európai Uniós ciklusban, 2014 és 2020 között határozhatják meg a régió
jövőjét.
Szeptember 27-én, Izsákon területfejlesztési konferenciát tartottak,
melyen eldöntötték, hogy a térségi tervezés szakmai támogatására minden
kistérségben területi munkacsoportokat hoznak létre, melynek a térség
fejlesztési elképzeléseinek összegyűjtése és rendszerezése lesz a célja.
Vagyis, az alakulófélben lévő munkacsoport a konkrét projektekből
építkezve megfogalmazhatja az elkövetkező 7 év fejlesztési
elképzeléseit.
Az alakuló ülésen a kalocsai kistérség, vagyis az egykori kistérségi
társulás polgármesterei, illetve az illetékes kamarák küldöttei vettek
részt. És el is indult a kistérségi tervezés. A szerdai volt az első
olyan munkaalkalom ebben a kistérségben, amikor konkrétumokban beszéltek
az illetékesek arról, hogy mit kell tennünk az elkövetkezendő
időszakban annak érdekében, hogy az Európai Uniós forrásokból
településeiknek, vagyis a régiójuknak szánt részt megfelelőképpen meg
tudják tervezni és ide is tudják hozni.
A megjelenteket Kalocsa polgármestere, a kistérségi társulás egykori elnöke Török Ferenc köszöntötte.
A polgármester üdvözölte a kezdeményezést, és jelezte, hogy az egykori
társulás tagjai ma is tartják a kapcsolatot, és ez a mostani ismét egy
olyan terület, amin együtt lehet, kell és érdemes dolgozniuk.
- Egyre sűrűbben hangsúlyozzák az illetékesek, hogy a következő
ciklusban ide kerülő pénzek meg fogják határozni a következő 7 év
fejlesztéseit. Mindannyian folyamatosan pályázunk. Ám ezek sora, és az
elvégzett munka azt mutatja, hogy hiába vannak pénzek, ha nem vagyunk
felkészülve arra, hogy ezeket a pályázatokat megfelelően előkészítve
adjuk be. Az alakuló munkacsoport célja az, hogy
felkészülten, az igényeinket megfogalmazva induljunk el a
területfejlesztések útján, egy olyan irányba, ami a biztos fejlődés felé
visz – tekintett a jövőbe a polgármester.
Majd hozzátette: Kalocsa sikeres fejlesztési programjai mögött jól
szervezett csapat áll, ami gazdaságilag, jogilag és szervezetileg fel
van készülve arra, hogy sikeres pályázatokat bonyolítson – vagyis a
megfelelő háttér megteremtése az átgondolt, és sikeres fejlesztésekhez, a
pályázati pénzek lehívásához és lebonyolításához nélkülözhetetlen.
Ezért is üdvös a térségfejlesztési munkacsoport megalakulása. Ennél már
csak az a fontosabb, hogy ebbe a tervezési folyamatba, mihamarabb
bevonjuk a gazdasági élet szereplőit, a vállalkozásokat is – tett pontot
mondandója végére Török Ferenc, akitől Bányai Gábor, a megyei
közgyűlés elnöke vette át a szót, és a tervezett együttműködés
tartalmáról és a tervezési folyamatairól tájékoztatta a megjelenteket.- Bács-Kiskun megyében a kalocsai az egyik legnagyobb térség.
Viszont, egy erősen felborult, azaz egylábú megyéről beszélünk. Ha
összeadjuk a megyébe érkező forrásokat, akkor jól látható, hogy
Kecskemét többet nyert ebben az időszakban, mint bármelyik más térség
Bács-Kiskunban. Nyilván nem szeretnénk az ő esélyeiket csökkenteni,
inkább fel szeretnénk zárkózni hozzájuk. Ezért azonban sokat kell
dolgozni, pláne előre tervezni. A cél az, hogy gazdasági összetartozást
megerősítve lépjünk mi is arra a fejlődési útra, amit egy sikeresebb
térség vagy város el tudott kezdeni az elmúlt esztendőkben – mutatott
irányt az elnök. Bányai Gábor ezt követően arra is utalt, hogy még a Parlament
előtt van a területfejlesztési törvény, ezért még sok a változó a
képletben, de az irányok már láthatóak, és erre készülni kell.
- A cél az, hogy felkészüljünk, és megvizsgáljuk, hogy például Kalocsa
térségébe, hogyan tud 15-16 milliárdnál több érkezni 2014 és 2020
között. Ennek az egyik módja az, hogy megbeszéljük, hogy ki mit szeretne
a következő fejlesztési időszakban. Viszont azt mindenkinek tudnia
kell, hogy van egy kikötött cél, mégpedig az, hogy a források 60
százaléka nem mehet másra, mint a térség gazdaságfejlesztési alapjaiba.
Ebben van infrastruktúra-fejlesztés is, de zömében a helyi gazdaságot
kellene megerősítenünk a támogatások által – közölte Bányai.
Kiemelte: az a dolgunk, hogy megteremtsük az itt élőknek, most már nem
csak a komfortérzetét, hanem az esélyét is arra, hogy érdemes legyen
számukra itt maradni. Márpedig, ha van gazdasági fejlődés, ha van
gazdaságfejlesztés, akkor munkahelyek is létrejönnek. Ha tudjuk milyen
képzést indítsunk azért, hogy a munkaerőpiacon megjelenhessen az itt élő
vállalkozók számára egy széles képzettebb közösség, akkor jó úton
járunk, és azok is kevesebben lesznek, akik azért mennek el a térségből,
mert nem tudnak úgy élni, illetve megélni, ahogy szeretnének.
Mindezekhez pedig meg kell teremtünk az adott településnek a jövőjét.
Már nem az iskolán, az óvodán keresztül, hanem a munkahelyek számának
növelésén át – tette hozzá Bányai Gábor.
A jelenlévők szerdán, az előadók meghallgatása után, többi közt arról is
döntöttek, hogy a kalocsai járás településeinek polgármesterei
delegálnak egy-egy embert az alakuló munkacsoportba, illetve az ipar- és
az agrárkamara részéről is ülnek majd képviselők benne.
A kistérségi munkacsoportok feladata a térségből jövő fejlesztési
javaslatok feltérképezése és rendszerezése lesz, javaslattevő, szakmai
jellegű szerepkörrel. Lényeges szempont lesz, hogy minden fejlesztési
elképzelést próbáljanak megismerni a csoportok. A fejlesztési
elképzelésekről pedig alkossanak véleményt, melyet a térségfejlesztési
menedzser figyelembe vehet majd a térségi program elkészítésekor.