2025.01.19, Vasárnap

A gazdaság, a vállalkozások erősítése, a munkahelyteremtés lesz a cél

2013.11.07. 12:09

A kistérség jövőjének a megteremtése a cél, a gazdaságfejlesztés, azaz a munkahelyek számának növelésén keresztül, a következő uniós költségvetési ciklusban – derült ki szerdán a megyei területfejlesztési tanácskozáson Kalocsán.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat hosszú hónapok óta dolgozik azokon a térségi szintű területfejlesztési terveken, melyek a következő Európai Uniós ciklusban, 2014 és 2020 között határozhatják meg a régió jövőjét.
Szeptember 27-én, Izsákon területfejlesztési konferenciát tartottak, melyen eldöntötték, hogy a térségi tervezés szakmai támogatására minden kistérségben területi munkacsoportokat hoznak létre, melynek a térség fejlesztési elképzeléseinek összegyűjtése és rendszerezése lesz a célja. Vagyis, az alakulófélben lévő munkacsoport a konkrét projektekből építkezve megfogalmazhatja az elkövetkező 7 év fejlesztési elképzeléseit.

Az alakuló ülésen a kalocsai kistérség, vagyis az egykori kistérségi társulás polgármesterei, illetve az illetékes kamarák küldöttei vettek részt. És el is indult a kistérségi tervezés. A szerdai volt az első olyan munkaalkalom ebben a kistérségben, amikor konkrétumokban beszéltek az illetékesek arról, hogy mit kell tennünk az elkövetkezendő időszakban annak érdekében, hogy az Európai Uniós forrásokból településeiknek, vagyis a régiójuknak szánt részt megfelelőképpen meg tudják tervezni és ide is tudják hozni.

A megjelenteket Kalocsa polgármestere, a kistérségi társulás egykori elnöke Török Ferenc köszöntötte.
A polgármester üdvözölte a kezdeményezést, és jelezte, hogy az egykori társulás tagjai ma is tartják a kapcsolatot, és ez a mostani ismét egy olyan terület, amin együtt lehet, kell és érdemes dolgozniuk.

- Egyre sűrűbben hangsúlyozzák az illetékesek, hogy a következő ciklusban ide kerülő pénzek meg fogják határozni a következő 7 év fejlesztéseit. Mindannyian folyamatosan pályázunk. Ám ezek sora, és az elvégzett munka azt mutatja, hogy hiába vannak pénzek, ha nem vagyunk felkészülve arra, hogy ezeket a pályázatokat megfelelően előkészítve adjuk be.  Az alakuló munkacsoport célja az, hogy felkészülten, az igényeinket megfogalmazva induljunk el a területfejlesztések útján, egy olyan irányba, ami a biztos fejlődés felé visz – tekintett a jövőbe a polgármester.
Majd hozzátette: Kalocsa sikeres fejlesztési programjai mögött jól szervezett csapat áll, ami gazdaságilag, jogilag és szervezetileg fel van készülve arra, hogy sikeres pályázatokat bonyolítson – vagyis a megfelelő háttér megteremtése az átgondolt, és sikeres fejlesztésekhez, a pályázati pénzek lehívásához és lebonyolításához nélkülözhetetlen. Ezért is üdvös a térségfejlesztési munkacsoport megalakulása. Ennél már csak az a fontosabb, hogy ebbe a tervezési folyamatba, mihamarabb bevonjuk a gazdasági élet szereplőit, a vállalkozásokat is – tett pontot mondandója végére Török Ferenc, akitől Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke vette át a szót, és a tervezett együttműködés tartalmáról és a tervezési folyamatairól tájékoztatta a megjelenteket.- Bács-Kiskun megyében a kalocsai az egyik legnagyobb térség. Viszont, egy erősen felborult, azaz egylábú megyéről beszélünk. Ha összeadjuk a megyébe érkező forrásokat, akkor jól látható, hogy Kecskemét többet nyert ebben az időszakban, mint bármelyik más térség Bács-Kiskunban. Nyilván nem szeretnénk az ő esélyeiket csökkenteni, inkább fel szeretnénk zárkózni hozzájuk. Ezért azonban sokat kell dolgozni, pláne előre tervezni. A cél az, hogy gazdasági összetartozást megerősítve lépjünk mi is arra a fejlődési útra, amit egy sikeresebb térség vagy város el tudott kezdeni az elmúlt esztendőkben – mutatott irányt az elnök. Bányai Gábor ezt követően arra is utalt, hogy még a Parlament előtt van a területfejlesztési törvény, ezért még sok a változó a képletben, de az irányok már láthatóak, és erre készülni kell.
- A cél az, hogy felkészüljünk, és megvizsgáljuk, hogy például Kalocsa térségébe, hogyan tud 15-16 milliárdnál több érkezni 2014 és 2020 között. Ennek az egyik módja az, hogy megbeszéljük, hogy ki mit szeretne a következő fejlesztési időszakban. Viszont azt mindenkinek tudnia kell, hogy van egy kikötött cél, mégpedig az, hogy a források 60 százaléka nem mehet másra, mint a térség gazdaságfejlesztési alapjaiba. Ebben van infrastruktúra-fejlesztés is, de zömében a helyi gazdaságot kellene megerősítenünk a támogatások által – közölte Bányai.

Kiemelte: az a dolgunk, hogy megteremtsük az itt élőknek, most már nem csak a komfortérzetét, hanem az esélyét is arra, hogy érdemes legyen számukra itt maradni. Márpedig, ha van gazdasági fejlődés, ha van gazdaságfejlesztés, akkor munkahelyek is létrejönnek. Ha tudjuk milyen képzést indítsunk azért, hogy a munkaerőpiacon megjelenhessen az itt élő vállalkozók számára egy széles képzettebb közösség, akkor jó úton járunk, és azok is kevesebben lesznek, akik azért mennek el a térségből, mert nem tudnak úgy élni, illetve megélni, ahogy szeretnének. Mindezekhez pedig meg kell teremtünk az adott településnek a jövőjét. Már nem az iskolán, az óvodán keresztül, hanem a munkahelyek számának növelésén át – tette hozzá Bányai Gábor.

A jelenlévők szerdán, az előadók meghallgatása után, többi közt arról is döntöttek, hogy a kalocsai járás településeinek polgármesterei delegálnak egy-egy embert az alakuló munkacsoportba, illetve az ipar- és az agrárkamara részéről is ülnek majd képviselők benne.
A kistérségi munkacsoportok feladata a térségből jövő fejlesztési javaslatok feltérképezése és rendszerezése lesz, javaslattevő, szakmai jellegű szerepkörrel. Lényeges szempont lesz, hogy minden fejlesztési elképzelést próbáljanak megismerni a csoportok. A fejlesztési elképzelésekről pedig alkossanak véleményt, melyet a térségfejlesztési menedzser figyelembe vehet majd a térségi program elkészítésekor.