Kifutnak a cégbíróságok által korábban tömegesen indított kényszertörlési eljárások, lassan csökken a megszűnő társas vállalkozások száma Magyarországon.
Kifutnak a cégbíróságok által korábban tömegesen indított kényszertörlési eljárások, lassan csökken a megszűnő társas vállalkozások száma Magyarországon. Ez a kisebbik jó hír; a nagyobb az, hogy a frissen indított felszámolási eljárások száma alacsony szinten stabilizálódott, vagyis a válság és a kormány szigorú intézkedései sikerrel konszolidálták a cégvilágot.
Csaknem 11 800 társas vállalakozás szűnt meg idén az első negyedévben Magyarországon, ami 15 százalékos csökkenés a megelőző negyedévhez, és 7 százalékos mérséklődés az egy évvel korábbi értékhez képest. „Lassan lezárulnak a 2014–15-ben indított kényszertörlési eljárások, és egy konszolidáltabb időszak következik kevesebb céggel és kevesebb felszámolással” – véli Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.
A frissen indított kényszertörlések számának visszaesése valóban látványos. Tavaly az első negyedévben 13 600 ilyen eljárást indított a cégbíróság, idén viszont már csak 4755-öt. „A nagy törés a kényszertörlésekben tavaly nyáron következett be: a második negyedévben még 12 600 új eljárás indult, azt követően azonban látványosan visszaesett a számuk a mai szintre. Ez azt jelenti, hogy amikor a tavalyi első félévben indított kényszertörlések lezárulnak (szinte minden esetben megszűnéssel), hirtelen csökkenni fog a törlések száma” – mondja Pertics Richárd.
Az igazgató várakozását támasztja alá az is, hogy a másik két – rendszerint törléshez vezető – cégbírósági eljárástípus, a felszámolások és a végelszámolások száma sem emelkedik. Az első negyedévben 2077 felszámolási eljárást tett közzé a cégbíróság, egy évvel korábban még másfélszer ennyit, 2014-ben pedig még minden negyedévben több mint kétszer ennyi adósságot felhalmozó céggel szemben indítottak felszámolást hitelezőik.
„A visszaesés jól mutatja, hogy a válság és a szigorú hatósági intézkedések konszolidálták a cégvilágot” – mondja az Opten igazgatója. A válság a maradék likviditást is kiszívta a nem életképes vállalkozásokból, ezért volt magas a 2010-es évek elején a felszámolási ráta. A kormány ezek után szigorította piacra lépést, azaz a vállalkozásalapítás feltételeit, miközben a cégbíróság a kényszertörlések tömeges elrendelésével kiszűrte a piacról azokat a társaságokat, amelyek már a legelemibb adminisztratív kötelezettségeiknek sem tettek eleget.
Az összehangolt cselekvéssor oda vezetett, hogy egyre kevesebb vállalkozást alapítottak azok, akik eleve azzal a céllal indították el cégüket, hogy nagy adósságokat fölhalmozva bedöntsék őket. Ez korábban vonzó lehetőség volt, érdemi következmények nélkül, 2010 óta azonban a tulajdonosok felelőssége és tényleges számonkérhetősége is sokat javult.
A negyedéves cégalapítások száma ennek megfelelően két éve 6500 körül ingadozik, és most is csak egy kicsit haladta meg ezt a számot (6653). „Ez sem tűnik kevésnek a magyar gazdaság teljesítményéhez képest, de látni kell, hogy 2010–11-ben még kétszer ennyi céget alapítottak negyedévente egy ennyire sem növekvő gazdaságban; az akkori cégalapítások mögött viszonylag kevés volt az életképes üzleti terv és valódi gazdasági szándék” – mondja az Opten igazgatója.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. 2016 első negyedéves értéke átlagosan 12 százalék körül volt. Megyei szinten az első negyedévben az Opten – CFI Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében mutatta a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg produkálta.
Opten – CFI megyénként, 2016. I. negyedév
Megye |
Alapítások |
Megszűnések |
Felszámolások* |
Opten – CFI |
Bács-Kiskun |
198 |
241 |
47 |
9,20% |
Győr-Moson-Sopron |
207 |
235 |
73 |
9,76% |
Zala |
94 |
146 |
40 |
9,86% |
Vas |
86 |
135 |
33 |
10,77% |
Nógrád |
57 |
55 |
27 |
10,78% |
Tolna |
69 |
122 |
30 |
11,28% |
Csongrád |
193 |
235 |
50 |
11,36% |
Hajdú-Bihar |
195 |
337 |
102 |
11,56% |
Veszprém |
147 |
193 |
37 |
11,59% |
Békés |
100 |
143 |
49 |
12,12% |
Jász-Nagykun-Szolnok |
104 |
178 |
61 |
12,23% |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
219 |
340 |
79 |
12,28% |
Baranya |
173 |
293 |
79 |
12,42% |
Fejér |
196 |
292 |
63 |
12,60% |
Pest |
1025 |
1529 |
218 |
13,59% |
Somogy |
127 |
214 |
41 |
14,37% |
Komárom-Esztergom |
152 |
304 |
38 |
14,94% |
Heves |
142 |
206 |
109 |
15,57% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
193 |
368 |
98 |
16,57% |
Budapest |
2976 |
6221 |
803 |
18,61% |
ÖSSZESEN |
6653 |
11 787 |
2077 |
12,57% |
*Újonnan indult eljárások
forrás: Opten Kft.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.