Úton lenni a megfejthető és a megfejtett között – Óriási érdeklődés kísérte Novák Tibor bajai tárlatmegnyitóját

„A szavaid a szél súgja már, valahol máshol jársz /Szavaid az eső mossa már, máshol jársz” – szólt Harcsa Veronika Too Early című dala magyarul a bajai zenészpáros Nagy Imi és Nagy Emma átdolgozásában és előadásában. A zenei felvezetés olyannyira jól sikerült, hogy az este szónokai is nehezen jutottak csak szóhoz, mert a Nagy Imi gitárjátéka és Emma dala olyan lelki mélységekből hozott fel igazgyöngy-érzéseket ahová kiállítás megnyitón ritkán jut le az ember.

Mindezt csak tetézte Kovács Zita, művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója az alkotó munkásságának életszerű bemutatásával. Az csak hab volt a tortán, hogy mindezt minden eddiginél többen hallgatták a kiállítóteremben, és azon túl, annak nyitott ablakai alatt is az udvaron állva az érdeklődők.

A kiváló filológus, szobrász-festőt Novák Tibort, aki a dél-kelet ázsiai nyelvekkel is könnyedén bánik először önéletrajzi adatai felől közelítette meg a kiállítást megnyitó Kovács Zita, majd szép óvatosan, rétegről-rétegre bontotta ki a jelenlévők előtt az alkotót.

A felvezetésből kiderült, az önmagát festőként, szobrászként és gondolkodóként számon tartó Novák Tibor 2001-ben mutatkozott be először kiállításon. Ezt követően több önálló és csoportos bemutatkozása is volt már Kalocsán, Baján, Tatabányán és Budapesten. Miskei gyökerei, Tóth Menyhért művészi öröksége, később tanulmányai, majd kíváncsi természete, a bölcselet, a filozófia iránti érdeklődése terelték figyelmét az inspirációs forrást jelentő keleti művészetek felé.

- Festőként, szobrászként, fordítóként egyaránt kísérletező alkat, akiben az intenció, a gondolat és a megvalósítás meg-megújuló küzdelmet folytat egymással. Többarcú érdeklődés, kiteljesedésre való törekvés jellemzi, amely a múlt században sajátos összművészeti mű tükrözéseként többfelé ágazó munkásságában mutatkozik meg. Ebben a szellemben párosul benne a festő, a grafikus, a szobrász, az iparművész, a műfordító, a bölcselkedő, akinek műveiben megfogalmazódó érdeklődése, illetve tervei az ember magán- és közösségi szférájára is egyaránt kiterjednek – írta körül Kovács Zita az alkotót.
Majd így folytatta: összességében egy gondolatilag és formai szándékaiban impresszionista, emocionális, eredendően építő, tisztán érzelmi elemekből építkező szellem alkotásai Tibor különböző műfajú munkái, amelyek együttesen, egy újabb, másfajta teljességre törekvésként, az érzéki és az érzék feletti világ egymást kiegészítő egységének jelenvalóságát is jelképezik. Tibor leginkább az ókori keleti kultúrák gyökereinél keresi forrását. Az isteni, a szellemi békesség, a harmónia, az arany középút fogalmának formába öntésére tesz kísérletet, az oda vezető utat dokumentálja műveiben – tette hozzá a művészettörténész, aki ezt követően bemutatta a kiállítótérben elhelyezett műveket is.

- Tibort nem a megismerhető világ formái érdeklik, hanem ezeknek sűrítménye, és ezt próbálja alkotásaiban, így plasztikáiban is megfogalmazni. A falakon látható grafikái kiváló karaktermegragadó rajzportrék, tájképfestési stílusának köszönhetően pedig különleges hangulatú képeket alkot egyetlen szín használatával.

A múzeumigazgató hölgyre Tibor festményei is nagy hatást gyakoroltak. - A rövid, egymásba kapcsolódó, egymásból születő, majd egymásban elhaló, ritmusosan ismétlődő ecsetvonásokból, pontosabban hengernyomokból szövődő fényes írás nyomán akár a fókuszpont elhagyása árán is nagy energiakoncentrációjú tereket hoz létre alkotójuk. Melyek a megvilágosodást kereső szellem képi formakeresése megfejtésére ösztönöznek. Én ebben látom Novák Tibor útkeresése, alkotótevékenysége esszenciáját, a megfejthető és a megfejtett közötti úton levésben – zárta tárlatbemutató beszédét Kovács Zita.

Ezt követően maga az alkotó köszöntötte a jelenlévőket és mutatta be publikációit. Így azokat a műfordításokat, melyek nyomtatásban, könyv formájában is megjelentek és azokat a köteteket melyek műveit, festményeit, szobrait is bemutatják. Az egyes könyvek bemutatása között pedig arról is beszélt a megjelenteknek, miként lett a filozófia, a buddhizmus, a gondolkodás, pontosabban az ázsiai gondolkodásmód, és a páli illetve a szanszkrit nyelvek szerelmese.

A tárlatmegnyitó méltó zárásaként ismét Nagy Imi és Nagy Emma játékát hallhatták a jelenlévők.
A kiállítás november végéig tekinthető meg a bajai Borbás Mihály kiállítóteremben.