A gemenci ártér hasznosítása

Fontosnak nevezte, hogy a horvátországi és a szerbiai terület is egységes térségként, nemzeti parkként megmaradjon. A bizottság ülésén elhangzott, hogy a terület Európa "Amazóniája", mely a bizottság elnökének véleménye szerint azt fejezi ki, hogy unikális terület. A projekt sikerességének záloga, hogy Horvátország ebben az évben az EU tagjává válik, valamint Szerbia is a társulási megállapodás aláírása után van, fogalmazott a képviselő. Hozzátette: nagyon jó mintaprojektté válhat, valamennyi érdek harmonizálásával. A bizottság feladataként fogalmazta meg, hogy határozattal segítsék elő, kinek, milyen feladata van az ügyben. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke szerint az erdészettel és a nemzeti parkkal együttműködve kell létrehozni egy európai mintaprojektet.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára azt szorgalmazta, hogy területi elven készüljön el egy hasznosítási stratégia, melynek érdekében differenciált szabályozásra van szükség. Hangsúlyozta: a területet bele kel kapcsolni a dunai turizmusba. A bizottság ülésén Berczik Árpád, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet kutató-professzora mutatta be a Duna dél-magyarországi hullámterének fejlesztés érdekében készült tanulmányt. Elmondta, hogy a nemzeti park ökológiai és természetvédelmi problémáinak felderítése és elemzése, valamint a problémák megoldási lehetőségeinek kidolgozása a Német Szövetségi Környezetvédelmi Alap támogatásával valósul meg.

Az Európai Unió legnagyobb, 25,5 ezer hektár kiterjedésű, igazi ártérierdő komplexuma a 18 ezer hektáros Gemencet és a 7,5 ezer hektáros Béda-Karapancsa hullámteret foglalja magába. A területet áradáskor, 0,5-7 kilométer szélességben a Duna szabadon elöntheti. A bizottság Bányai Gábor (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke, bizottsági tag meghívására tartotta kihelyezett ülését Veránka-szigeten, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi területe.