Átadták Kecskemét látványosan megújult különleges műemléképületét

Ünnepélyes átadót tartottak Kecskeméten szeptember 27-én. A hirös város legmagasabb zenei oktatást nyújtó iskolája, a Liszt Ferenc Zeneakadémiához tartozó Kodály Intézet visszaköltözött régi fényét visszakapott otthonába, a Kéttemplom közben található egykori ferences kolostor épületébe.

A projektet a műemlékfelújítási munkájáról is ismert és elismert Horváth Építőmester Zrt. (HÉP) kivitelezte, akik nemrég vehették át az Építőipari Nívódíjat a Kecskeméti Városháza felújításáért.

 

 

Az átadás Kodály Zoltán műveinek kóruselőadásával kezdődött el az intézmény ikonikus és közkedvelt hársfája alatt, majd a díszteremben folytatódott. Rajk Judit, a Kodály Intézet igazgatója üdvözölte az egybegyűlteket, illetve át is adta Kodály Zoltánné Péczely Sarolta üdvözletét – ahogy a hiros.hu tudósításából is kiderül.

 

 

Ezt követően következtek a beszédek: elsőként dr. Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektori feladatok ellátásával is megbízott oktatási rektorhelyettese szólalt fel. Többek között felidézte, hogy

az intézet csaknem ötven éves története során közel 60 ország mintegy 2.000 hallgatója tanult az épület falai között, továbbá közel 5.000 tanuló vett részt általuk szervezett nyári szemináriumokon.

Dr. Kutnyányszky Csaba külön köszönetet mondott a kormánynak, Kecskemét városának és polgármesterének, a felújítást tervező Mányi István Ybl-díjas építésznek, valamint a kivitelező Horváth Építőmester Zrt.-nek is.

 

Hibátlan együttműködés

 

 

Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára felszólalásában hangsúlyozta az épület felújítása során megvalósult a hibátlan együttműködést, és beszélt a funkcionalitás, az üzemeltethetőség és a gazdaságosság szempontjairól.

 

 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében Csaba Gábor helyettes államtitkár szólalt fel, aki többek között azt is kiemelte, a kodályi életmű nemzetközi bemutatása, terjesztése jelentősen erősíti Magyarország presztízsét szerte a világban, a Kodály Intézet pedig a legmagasabb színvonalon járul ehhez hozzá immár közel fél évszázada.

 

Egy Modern Város

 

 

Ezt követően Szemereyné Pataki Klaudia polgármester beszédjét hallgathatták meg a jelenlevők. A városvezető felidézte: Kecskemét olyan kiemelt műemléki felújításokhoz vette igénybe a Modern Városok Program támogatását, mint a (cikkünkben korábban is említett – a szerk.) Városháza, a Monarchia-korabeli Rudolf-laktanya és az a 18. században épült ferences kolostor, mely a Kodály Intézet otthona 1975 óta.

 

 

Összefoglalta: közel 2.000 diák zenél, énekel minden nap a városban szervezett keretek között, emellett 41 kórus is működik Kecskeméten, valamint 150-200 oktató segíti a zenei képzést a városban. Beszéde végén ígéretet tett: hogy a következő öt évben is élharcosa lesz a Kodály Intézet további részeit érintő felújításnak és bővítésnek.

 

 

Az intézmény igazgatója, Rajk Judit megköszönte Erdei Péter, a Kodály Intézet első igazgatója munkáját az intézmény évtizedes sikereiben, illetve hangsúlyozta, hogy a mostani felújítás Nemes László Norbert igazgatósága alatt kezdődött el, aki öt évig ő koordinálta a munkálatokat – egyben emlékeztetve hogy a volt igazgató az átadáson sajnos nem tudott jelen lenni. Rajk Judit ezt követően emlékérmet adott át a Zeneakadémiát a restauráció megkezdésekor vezető Vigh Andreának és Szemereyné Pataki Klaudiának is.

Rajk Judit szintén megköszönte a tervező Mányi István építész és a kivitelező Horváth Építőmester Zrt. munkáját, melynek nevében dr. Kovács András igazgatótanácsi elnök fogadta személyesen a köszönetet.

 

 

Közel háromszáz éves épület újult meg

Az 1736-ban eredetileg ferences rendi kolostorként átadott, ámde jóval korábbi történelmi emlékek helyszínére épült komplexum 1975-ben, egy Kerényi József tervei alapján lezajlott  funkcióváltó építkezést követően lett a kecskeméti Kodály Intézet otthona. A mostani munkálatok során új festést kapott a épület homlokzata (és a kőlábazatot is kicserélték a HÉP szakemberei) és a huszártorony is.

 

 

Teljes tetőfelújításra is sor került: a szerkezet meglévő fedésének bontását követően komplett új tetőhéjazat készült a megerősített tetőszerkezettel és bádogozással közel 2000 négyzetméternyi területen.

Az épülethez méltó formát öltött magára az előkert és a hátsókert, illetve a belső kerengő is. A restaurátori feladatok magukba foglalták a díszterem és a kapcsolódó faajtók, valamint a díszkeretek megvalósítását is. Az épület üvegportáljait is kicserélte a HÉP.

 

 

Új tereket nyitottak az oktatásnak

Kifejezetten jelentős munkát végeztek a pinceszinten, ahol a terület múltját feltáró régészeti feltárásoknak is biztosították a helyet és időt. Az intézet alatt új helyiségeket alakítottak ki, amihez bővítették. A pince és a földszinti falak egy utólagos épületszigetelést kaptak, továbbá szükségessé vált az épület alapjának megerősítése is, amelyet a szakemberek több ütemben, a tartófalakhoz csorbázással kapcsolt vasbeton alaplemezek beépítésével végeztek el.

 

 

A Kodály Intézet új liftet és szellőzőrendszert (illetve ehhez az épület mellett szellőzőaknát) is kapott a HÉP munkájával. Az immár modern oktatási központba audiovizuális technológiát is beépítettek és közösségi területeket is kialakítottak, számos más feladat elvégzésével együtt.

 

 

A középkori Kecskemét központjára találtak a régészek az Kodály Intézet felújítása során

Ötszáz évet felölelő pénzérmék, egy Árpád-kori lakóház és a középkori Kecskemét egykori központjában álló torony földszintje is előkerült a Kodály Intézet felújítását megelőző feltáráskor – közölte Fazekas András Kristóf régész, Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa 2022 telén, az épület pinceszintjének feltárása során. Egymás alatt találták meg a szinteket: a vélhetően egykor Borbála királyné - Zsigmond király felesége – tulajdonában álló torony romjai alatt Árpád-korabeli épületet találtak.
 

Az ásatások során több ezer állatcsontmaradvány, valamint jelentős mennyiségű kerámiatöredék is előkerült a föld mélyéből, köztük jelentős, import tárgyak is.

Az ásatások során mintegy harminc pénzérmét is feltártak a régészek, amelyek korukat tekintve nagyjából ötszáz évet ölelnek fel. A legfiatalabb pénzérme Ferenc József uralkodásának idejéből származik, 1859-ből. A legidősebb pénz keletkezése pedig Zsigmond király korára, az 1300-as évek végére, az 1400-as évek elejére tehető