Átadták Kecskeméten, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Nemzeti Lovaskultúra Oktatási és Képzési Központját.
Az ünnepi eseményen Nagy István elmondta, a kormány fontos célkitűzése az, hogy ne legyen Magyarországon olyan járás, ahol nem érhető el a lovaglás. Az agrárminiszter felidézte, ennek érdekében indította a kormány 2012-ben elindította a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelynek fő célja az állami ménesek egységes és hatékony állami irányításának megteremtése, a lovas ágazat támogatási rendszerének felülvizsgálata, a lovaskultúra oktatás bevezetése, a szabad terephasználati törvény biztosítása, a hazai lovasterápiás kezelés beépítése, valamint a kiemelt létesítményfejlesztések és lovas rendezvények támogatása.
A tárcavezető elmondta, hogy a lovasközpontot B. Tóth Ferenc építész, a lovarda korábbi tulajdonosa felajánlotta a magyar államnak. A létesítmény a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem gondozásában országos szakmai centrumként működik majd tovább. Az intézményben jelenleg is zajlik alapdiplomát adó lovasedző-képzés, de nem volt megfelelő gyakorlati képzési helyük, amely a szélesebb értelemben vett lovaskultúra oktatás országos központjaként is működhetne. A miniszter szerint a lovarda méreteit és elhelyezkedését tekintve is alkalmas ennek a megvalósítására.
Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében azt mondta, olyan szakképzési centrumot vehet át az egyetem, amely az ország nemzeti lovas programjának integrációját valósíthatja meg. Kiemelte, az egyetemnek kapcsolódnia kell a megfelelő agrárgazdasághoz, a vidékfejlesztéshez, a lovasturizmushoz, a lovassport ágazati fejlesztéséhez és a hagyományőrzéshez.
Sterbenz Tamás, az intézmény rektora elmondta, az egyetem, amely már évtizedek óta foglalkozik lovassporttal, a lovarda átadásával egy új profillal gazdagodik. Hangsúlyozta: a szakmai beszámolók alapján a cél az, hogy mesterszintű lovasedző-képzés is induljon az egyetemen.
Püspökladány gazdagodott 410 négyzetméteres intézménnyel
Összesen 60 kilométernyi sínszál alatti 46 ezer betonaljat, azok alatt pedig több mint 105 ezer tonna zúzott követ rostáltak és cseréltek az ágyazatban.